Étel - ital

Gorgonzola

Megosztó sajt a gorgonzola, főleg magyaroknak, akik nincsenek hozzászokva az erős ízű sajtokhoz.

Én nagyon szeretem és sok formában használom is.

De kezdjük az elején: a hasonló nevű piemontei (Milánó környéke) településről (és környékéről) származik, penészes sajt, több változatban kapható. Van a dolce, enyhébb ízű és lágyabb, valamint piccante erősebb ízzel, keményebb/sűrűbb állaggal.

Mivel remekül olvad, sok ételben felhasználható.

Főzés nélkül természetesen magában, kenyérrel, dióval, körtével tálalható – friss kenyérrel egy friss gorgonzola dolce adag, mennyei…

Én salátára is szoktam kisebb darabokat tenni belőle, nagyon finom.

Használhatjuk továbbá rizottóhoz: elkészítjük az alapreceptet – zöldség nélkül, és amikor már puha a rizs, hozzákeverünk gorgonzoladarabokat. Éppen csak addig főzzük, míg elolvad és jól elkeveredik a rizzsel. Ha radicchio-s rizottót készítünk, arra is lehet az utolsó percben gorgonzolát tenni.

A pasta sem ússza meg: sokféle variációban találkozhat a gorgonzolával. Alaprecept a gorgonzolás gnocchi, de rövid tésztához (penne, farfalle) is összemelegíthetünk némi vajat egy adag gorgonzolával, és ha dió darabokat is dobunk hozzá, nagyon finom lesz.

A négysajtos dolgoknál is a gorgonzola az egyik sajt (pizza, tészta, rizottó).

És persze a sós torták kedvelt alapanyaga: veszünk egy adag tésztát (leveles vagy sima gyúrt), erre réteszünk gorgonzoladarabokat, diót és esetleg körtét. Az egész megy a forró (200  fok) sütőbe, és kész is (pontos recept itt).

Reklámok
Étel - ital

Radicchio

Màr többször is szóba jött a radicchio a blogon, azért is, mert télen az egyik leggyakrabban előforduló salátaféle (és egészséges, színes stb stb).

Több fajtája is van, a hosszúkás (édesebb), és a kerekebb (kesernyésebb) az alapvető, de a kései trevisoi – apróbb, “fent bekanyarodó” levelekkel, nagyon keserű – is elő szokott fordulni.

Saláta persze alapvetően, meg pinzimonio, de ha valakinek nem ízlik annyira nyersen a kesernyés íze, akkor lehet főzni is.

Például lasagnénak, rizottónak készíteni.

És a legújabb őrületem, a grillezett radicchio (a hétvégén csak háromszor ettem…). Ami persze nem igazán grillezett, mert sütőben készül, de köretnek nagyon finom (szokták rendesen grillezni is, pl. kerti sütögetésnél).

Így kell elkészíteni a radicchiot: leszedem a külső leveleit, és levágom a tövét (kb 3 cm-en). Marad egy halom levél, amit jól megmosok, kicsorgatom belőle a vizet, félbevágom és lerakom egy tepsibe. Olajjal megloccsantom, enyhén megsózom (de enyhén, mert összesül és akkor a só felerősödik benne). Aztán mehet a sütőbe (160-170 fok) egy félórára.

A sütés előtti állapota ilyen:

Étel - ital

Chianti-s rizottó

A héten nagyon nehéz témáink voltak, ezért most egy kis lazítás: a chianti-s rizottó.

Csak nemrégen találkoztam ezzel a dologgal (ha jól értem eléggé őszi recept), de nagyon ízlett.

Az alaprecept továbbra is a cukkinis rizottónál leírt recept, azaz:

Fogok egy hagymát, apróra vágom és kis olajon megdinsztelem. Amíg ez megy, addig egy edényben felteszek vizet és beledobok egy húsleveskockát, hogy felolvadjon. Namost én is jobban szeretem, ha van maradék húsleves, és azzal tudom majd felönteni a rizottót, de ez nem mindig van így. Viszont vannak már olyan tartósító- és ízfokozómentes kockák (pl. star), amelyek jó ízűek és valóban zöldségből vannak.

Amikor megvan a hagyma, mehet bele egy jó pohár rizs (két személyre). Fontos, hogy rizottó-rizs legyen, ezt általában a csomagoláson  feltüntetik. De egyéni, hogy ki mit szeret, valaki a nem összetapadó rizst kedveli, valaki meg a masszává fővő féléket. Mi a hosszabb szemű, kicsit kevésbé tapadóra szavazunk.

Szóval átkeverem a rizst a hagymás olajon, és mehet rá a chianti classico, másfél-két jó pohár. A  továbbiakban annyi leves (álleves:)) ami egy jó ujjnyival több, mint a rizs. Letakarom, és kb 15-16 perc alatt megfőzöm. Néha nem árt megkeverni, és ha kevés a lé, mehet bele még meleg leves. Igazi olasz háziasszonyok merőkanalanként adogatják hozzá percenként a melegen tartott levest, de én ennyire azért nem cifrázom.

El ne felejtsétek továbbá az apróra vágott friss rozmaringot (ültessetek, a a balkonon is elvan, és a hideget is bírja) hozzáadni a vége felé.

Utánanéztem, elméletileg mehetne bele apróra marcangolt friss kolbász is, de ahol én ettem, ott húsmentes volt és nagyon finom.

Étel - ital

Schiacciata all’uva

Szezonja van, minden ősszel nagy mennyiségben találunk mindenhol belőle, már legalábbis Toszkánában, és leginkább Firenzében.

Nagyon egyszerű édesség, mint sok más Toszkán étel.

Kenyértésztát használunk (igen, cukrozatlanul), amire sötétvörös szőlőszemeket és cukrot szórunk. Én örülnék neki, ha lehetne mag nélküli változatot használni, de a puristák szerint csakis a magos szőlő a megfelelő.

Íme az elkészítése: http://www.youtube.com/watch?v=8rmFDVxFhfg

 

 

Étel - ital

Crudaiola

Ismét egyszerű és gyors nyári recept: a crudaiola.

Amíg felforr a tésztafőző-víz és kifő a (rövid) tészta (pl. farfalle, penne…) addig összedobjuk a szószt. Két személyre ez a következő: felvágunk hárommaréknyi apró paradicsomot (félbe, negyedbe, lehetőleg jó édes legyen), meglocsoljuk olívaolajjal, hozzádobunk 2 gerezd nagyobb darabokra vágott fokhagymát, és egy félmarék friss aprított bazsalikomot. Sózzuk, borsozzuk, és ha van otthon, akkor még egy félmarék fenyőmaggal is megbolondítjuk.

Amikor ez megvan, a leszűrt (esetleg átöblített) tésztát ráöntjük és összekeverjük. Ha  kicsit száraz lenne, akkor lehet még olívaolajat tenni hozzá.

Tálaláskor parmezánt lehet rá szórni.

Étel - ital

Cukkinis, philadelphiás tészta

Tavaszi kedvencem, a munkába is magammal viszem.

A tésztához vizet teszek fel főni (két személyre szól a recept).

Először is kétféle elkészítése lehet a szósznak, vagy hagymával vagy fokhagymával.

Ha hagymával, akkor megtisztítok és apróra vágok egy mogyoróhagymát (scalogno), megdinsztelem, és ha már puha, akkor belereszelek egy-két cukkinit  (attól függ, mekkorák, és mennyire szereti az ember a cukkinit :)). A fenti képen nem reszelve van a cukkini, hanem csak darabolva. De én valamiért vonzódom az apróra reszelt zöldségekhez…

Ha fokhagymával készítem, akkor simán egy kis olajon megpirítom, átfőzöm a lereszelt cukkinit és hozzáadok egy félbevágott fohagymagerezdet. Én ezt később kidobom belőle, de aki szereti, az magát a fokhagymát is belereszelheti a szósz-alapba.

Tehát a cukkinis alapot átfőzöm, ami elég hamar megvan, lévén apró darabos a zöldség. Nem kell hozzá víz, mert elég nedvességet tartalmaz a cukkini. Sózni, borsozni ízlés szerint kell.

Amikor megpuhult, akkor mehet hozzá egy philadelphia-kocka (80 g.). Mivel nehezen olvad, érdemes hozzákanalazni a tésztafőző vízből, addig, míg eléri a nekünk tetsző állagot. Jobb, ha eddigre már a tészta is a vízben fő, mert akkor lesz némi keményítő is a vízben, ami még jobban összefogja a szószt.

Valamilyen rövid tészta illik hozzá, penne, farfalle, casarecci… ami mehet bele a szószba rögtön, amint megfőtt és leszűrtük.

Elkészítési idő kb. 15- 20 perc 🙂

Étel - ital

Bietola, costa, mángold

Egyre több itt elterjedt zöldséggel kötök ismeretséget.

Eddig pl. a mángoldot ismertem, használtam, de leginkább a spenóttal egyívású változatát. Most viszont végleg meggyőzött a levélmángold is. Olaszul bietole, coste néven fut, és előszeretettel adják körenként.

Elkészítése olyan egyszerű, hogy nem is értem, hogy nem kaptam rá már régebben.

Így néz ki a zöldség maga:

Ezt megtisztítom, ami nagyjból abból áll, hogy a csúnya leveleket kidobom, a többit meg jól átmosom.

Közben nagy lábasban sok vizet forralok, és ebbe (egészben, darabolás nélkül) beledobom a leveleket. Lényeg, hogy ne lógjon ki sehol a levél. NEM KELL SÓZNI! Meglepő ugyan, de tényleg nem.

Amikor megfőtt – jó 15-20 perc is lehet, mert a vastagabb erek nehezebben főnek, de nem szabad szétfőzni, pont az a lényeg, hogy egy kicsit harapni lehessen és egyben maradjon a levél – akkor leszűröm. Elrendezem egy tálon, sózom, olajjal és citromlével kicsit meglocsolom és kész is.

Akármilyen (nem szószos) húshoz megy. Sült csirke, fettine di vitello, stb, stb. Lehet akár tojást sütni hozzá, esetleg halat.

És persze ez csak az alaprecept. Lehet belőle mángoldos frittatat-t készíteni (omlett, sütőben sütve), sós tortába tenni, magyarosan főzeléknek elkészíteni, krémlevesbe, rizottóba használni, sőt, canellonit, lasagnet is érdemes kipróbálni vele.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Étel - ital

Crostini stracchino e salsiccia

Egyszerű vacsora-fogás, vagy előétel, ahogy tetszik.

Fogunk 2 nyers kolbászt, és egy adag stracchino-t (2 személyre főételnek, négy személyre előételnek). Ez utóbbi egy eléggé semleges, krémes sajt. Nem krémsajt, annál sűrűbb az állaga. És persze kenyeret szeletelünk.

Begyújtjuk a sütőt, úgy 160 fokra.

Külön egy kis serpenyőben megpirítom a szétmarcangolt kolbászt. Ez azért fontos, mert így hamar készen lesz a crostino a sütőben, és nem mellesleg nem olvad teljesen szét a sajt, ahogy akkor tenné, ha a kolbásznak a sütőben kellene készre sülnie.

Amikor megvan a kolbászpirítás, akkor egy másik edényben összekeverem a sajttal. Lehet sózni, borsozni, attól függően is, milyen íze van a kolbásznak.

Ez mehet a kenyérszeletekre, és az egész be a sütőbe. Nem sok időre, épp csak míg összeolvad. Különben a sajtből nem sok marad.

Ilyen a starcchino, ehhez hasonló állagú sajtot keressetek, ha ilyet nehéz fellelni (pl. Mo-n).

Étel - ital

Ügyeletes kedvenc

Most éppen a Crema /Glassa di aceto balsamico a kedvencem. Ez egy kicsit édeskés, sűrű krém, amit édességhez – pl. eperhez, vagy édes tortákra -, meg sós ételekhez is -sajtok, sós torták, saláta-, fel lehet használni.

Otthon is elő lehet állítani, gyakorlatilag a balzsamecet lassú beforralásával, némi cukor hozzáadásával, de ha nem akar az ember tömény ecetszagot a lakásban, meg is veheti. Az alább látható Ponti márkánál van olcsóbb is, a Conad saját terméke, ami szerintem nem sokban különbözik az ismert márkától.

Szerintem különösen gyümölcsös salátákban lehet kipróbálni – figyelem, nem gyümölcssalátában (ámbár, az sem rossz ötlet), hanem olyan klasszikus zöldsalátákban (rucola, fejessaláta, madárbegysaláta), amibe epret / narancsdarabokat teszünk pluszban.

De például tésztareceptet is találtam: Fusilli con crema di aceto balsamico, crudo e rucola. Hajrá, lehet próbálkozni…

Étel - ital

Cannelloni

Az úgy kezdődött, hogy már jó ideje akartam cannellonit csinálni. A cannelloni és – kisebb mértékben talán – a lasagne kimondottan olyan kaják, amire jobb, ha legalább fél napot rászán az ember, és – ha már ott van- csinál belőle 5 tepsit, amiből négy megy egyenest (hűlés után persze) a mélyhűtőbe (remekül fagyasztható / remekül olvasztható, és éppen ezért én az eldobható – kövezzetek meg – alutepsiket használom, mert nagyon praktikusak ilyen esetekben. Persze szelektíven vágom ki a szemétbe a végén. :)).

Az én párom viszont emilia-romagnai, tehát nagyjából úgy reagál ezekre a tervekre, ahogy én tenném, ha nekem akarna egy olasz mamma pörköltöt főzni.  Hozzáteszem, hogy elég aktív főzésügyileg, azaz mindenhez kommentárt fűz általában, ès adott esetben simán nekiáll bármit elkészíteni, pedig én (szerényen állítom) kimondottan  jól főzök.

Ilyen hosszas bevezetőt csak azért írtam, hogy értsétek a nehézségeket. Vettem ugyanis ricottat, amire közölte, hogy industriale (az volt, de jó minőségű), és CSAKIS a kimért szuperricotta jöhet szóba. (Aranyáron persze. Megveszem azt is, ha magában esszük, de gondoltam, mivel főni fog, megteszi ez is. A párom szerint non ha consistenza) Azt is gondoltam, hogy a már meglévő (szintén mélyhűtött) paradicsomszószt fogom felhasználni, mert hús nélküli ricottas-spenótos cannelloni volt a célom (paradicsomszószt szintén nagy mennyiségben szoktam gyártani, ha van időm, és adagokban mélyhűtöm, így ha parmigiana-t vagy más hasonlót készítek, nem kell ezt is akkor megfőzni).

Erre azt a választ kaptam, hogy CSAKIS ragu-val lehet elkészíteni (azaz a húsos szósszal). Továbbá: a spenótot apróra kell vágnom, és a tészta (annoni márkájú) meg nem elég jó.

Nnnna. Ennél a pontnál mondtam neki, hogy én elkészítem a cannellonit, ha tetszik, majd eszik belőle, ha nem, akkor majd én megeszem. És lőn.

Elkészítés (alternatív módon).

Mindenekelőtt fogtam két nyers toszkán  kolbászt, apróra marcangoltam, és kis olajon egy serpenyőben átsütöttem, majd hozzáadtam a paradicsomszószt (kb. 8 dl-nyit). Ebből lett egy hamis ragu. (Persze ezt lehet rendes raguval, vagy akár jó minőségű boltival is helyettesíteni.)

Készítettem 5 dl tejből besamel mártást.

Kis olajon megdinszteltem három maréknyi apróra vágott spenótot (egy fokhagymát dobtam mellé, amit aztán kivettem belőle). Majd ezt hozzákevertem 250 g. ricottahoz. Sóztam, borsoztam.

És félig kifőztem 12 cannelloni tésztát. Ugyan azt mondják a tésztáról, hogy nem feltétlen kell kifőzni, de én mégis megteszem, mert különben sokáig sül és rengeteg nedvességet felvesz a szószokból (nehéz kiszámítani a szósz mennyiségét). Ha félig megfőzöm, akkor viszont még tölthető, de már nem kell sokat főzni a továbbiakban. Viszont: gyorsan kell vele dolgozni, mert összetapadnak. Tehát ezt kell a legutolsó előkészítési fázisnak hagyni, amikor már minden más oda van készítve. Vagy esetleg adagokban kell kifőzni, folyamatosan – a töltéssel párhuzamosan.

Mivel a lasagne-ról már írtam többször, ott megtaláljátok a mindenféle okosságokat és a besamel mártás receptjét. Errefelé egyébként a besamelt is lehet dobozban kapni, de őszintén két perc az elkészítése, tehát jobban szeretem én csinálni. Plusz elég folyékonyra hagyom (több tejet teszek hozzá), mert még úgyis sül a továbbiakban, emiatt jobb a saját készítés.

Aztán jött az összeállítás. A spenótos keverék egy kisebb tepsire elég (6 db cannelloni). Mivel nekem kétszer ennyi tésztám volt, két kis alutepsit vettem elő.

Mindkettőbe alulra paradicsomos szószt tettem, majd besamelt.

Megtöltöttem 6 cannellonit a spenótos keverékkel, másik hatot meg a kolbászos szósszal (a kolbászdarabokat kihalászva belőle – hogy ne a folyékony cucc menjen a canelloniba, hanem a hús).

A két tepsit megtöltöttem a kétféle cannellonival. Fontos, hogy ne legyen nagy a tepsi, mert szétfolyik a szósz. Inkább kisebb legyen, amit kitöltötök a tésztával. Aztán még egy besamel réteg jött és utoljára paradicosmos szósz.

Nagyon fontos, hogy bőven tegyetek rá szószt, ez a titka az egésznek. Különben száraz lesz. Nyugodtan hagyjátok jó szortyogósra az egészet.

A tetejére jön még a parmezán, jó bőven, majd az egész mehet a forró sütőbe, 180-200 fokra. Addig, amíg jól össze nem sül (légkeverésessel max 25 perc, simával 35-40).

Mit ne mondjak, ez az alternatív cannelloni olyan jól sikerült, hogy mindent megettünk, nem is maradt mélyhűteni…