Megosztó sajt a gorgonzola, főleg magyaroknak, akik nincsenek hozzászokva az erős ízű sajtokhoz.
Én nagyon szeretem és sok formában használom is.
De kezdjük az elején: a hasonló nevű piemontei (Milánó környéke) településről (és környékéről) származik, penészes sajt, több változatban kapható. Van a dolce, enyhébb ízű és lágyabb, valamint piccante erősebb ízzel, keményebb/sűrűbb állaggal.
Mivel remekül olvad, sok ételben felhasználható.
Főzés nélkül természetesen magában, kenyérrel, dióval, körtével tálalható – friss kenyérrel egy friss gorgonzola dolce adag, mennyei…
Én salátára is szoktam kisebb darabokat tenni belőle, nagyon finom.
Használhatjuk továbbá rizottóhoz: elkészítjük az alapreceptet – zöldség nélkül, és amikor már puha a rizs, hozzákeverünk gorgonzoladarabokat. Éppen csak addig főzzük, míg elolvad és jól elkeveredik a rizzsel. Ha radicchio-s rizottót készítünk, arra is lehet az utolsó percben gorgonzolát tenni.
A pasta sem ússza meg: sokféle variációban találkozhat a gorgonzolával. Alaprecept a gorgonzolás gnocchi, de rövid tésztához (penne, farfalle) is összemelegíthetünk némi vajat egy adag gorgonzolával, és ha dió darabokat is dobunk hozzá, nagyon finom lesz.
A négysajtos dolgoknál is a gorgonzola az egyik sajt (pizza, tészta, rizottó).
És persze a sós torták kedvelt alapanyaga: veszünk egy adag tésztát (leveles vagy sima gyúrt), erre réteszünk gorgonzoladarabokat, diót és esetleg körtét. Az egész megy a forró (200 fok) sütőbe, és kész is (pontos recept itt).
