Kultúra

Tíz olasz törvény a nőkért – 2. rész

Az előző rész itt található.

7) Egyenlőség a munka világában (2010)

Azonos munka mellett azonos bér jár a nőknek is, ez a 2010-es 5-ös törvény lényege. Ha diszkrimináción kapják, a munkaadó 50 000 euróig terjedő büntetést kaphat, és 6 hónapos börtönbüntetést.

Ebben a törvényben sok másról is szó esett, amelyből mindent azóta sem sikerült megvalósítani:

  • adókedvezmény a flexibilis munkaórát lehetővé tevő cégeknek
  • a “gyed” után könnyebbe legyen visszatérni a munkába
  • támogatás a női vállalkozóknak
  • szankciók a szexuális zaklatás elkövetpk ellen és a munkában diszkriminatív eljárást alkalmazóknál

8) Női kvóta a cégek igazgatótanácsában (2011)

A tőzsdén jegyzett cégekre vonatkozik a törvény, mely előírja, hogy az igazgatótanácsokban legalább 1/3 arányban legyen képviselve mindkét nem. Ugyanez érvényes a közhivatalok ellenőrzését bíró cégekre is (P+P és hasonló konstrukciók)

9) Stalking (2009) és a nők elleni erőszak (2013)

2009-es a zaklatást (stalking) bűncselekményként elismerő törvény, mely szerint ez az erkölcsi szabadság elleni bűntett.

2013-ban aztán végre külön bűncselekményként ismerik el azokat a nőgyilkosságokat, amelyeket a volt vagy jelenlegi férj/partner követ el. Ha mindez egy kiskorú jelenlétében történik, vagy terhes a bántalmazott nő, akkor 1/3-dal több a büntetési tétel. Rajtakapás esetén azonnali letartóztatást is jelent.

10) További, a nők helyzetét javító törvények

1950-ben mondja ki a törvény, hogy a gyerek egy éves koráig nem lehet elbocsátani a nőt, illetve hogy a szülés után anyagi támogatás jár a nőnek.

1956-ban elrendelik a nők és férfiak egyenlő bérezését, majd 1963-ban eltörlik az egyedülállók plusz juttatásait a munkaszerződésekben “clausole di nubilato”.

1971-ben törvény írja elő, hogy a falvak és városok kötelesek bölcsődét és általános iskolát működtetni.

1987-től a vállalkózó nőknek is jár a gyed, 1998-tól a munkanélkülieknek is (ezek sajnos mind alacsonyabbak, mint a rendes munkaszerződéssel dolgozóké).

 

Kultúra

Tíz olasz törvény a nőkért – 1. rész

Nem is olyan régen (1968 előtt) a férjét megcsaló olasz nőt törvény büntette, ja, és válni sem lehetett. Az elmúlt 70 évben azért szerencsére fejlődött a társadalom, és javult az olasz nők helyzete. Alább a 10 legfontosabb törvény, amely a nők jogait vitte előrébb.

Risultati immagini per donne italiane

1) Az aktív és passzív szavazati jogról (1945 és 1946)

Erről egy hosszabb bejegyzést is találtok itt.

2) A közalkalmazottként való munka lehetősége (1963)

1947-ben kezdett el az alkotmányozó parlament arról gondolkozni, hogy a nők is lehetnének-e bírók. Hogy lássuk, honnan indultak, íme egy képviselő, Antonio Romano felszólalása ezügyben:

“A nő maradjon a ház királynője, hiszen minél inkább eltávolodik tőle, annál inkább szétesik a család. Minden tiszteletem a nők szellemi képességeié, de nem gondolom, hogy nem alkalmas a bíráskodás nehéz művészetére. Ehhez nagy kiegyensúlyozottság kell, és a nőknél ez fiziológiai okok miatt nincsen mindig meg. Az a véleményem, hogy a nőknek otthon a helyük.”

1963-ban a 66 sz. törvénnyel nyílik meg a nők előtt az út a köznek dolgozni (ai pubblici uffici ed alle professioni). Természetesen a versenyvizsga rendszerében, amelyet első alkalommal 5647 résztvevőből csak 8-nak sikerült teljesítenie (0,14%). (A versenyvizsgáról érintőlegesen írtam a tanárok helyzetéről szóló bejegyzésben)

Ma 8678 bíróból több mint 4000 nő, kb. 46%. A versenyvizsgákat általában nagyobb számban nyerik a nők, mint a férfiak.

3) Válás (1970)

Azaz egészen 1970-ig nem volt lehetséges válni. A törvény által bevezetett válási eljárás 5 évig tartott, ezt csökkentették 3-ra 1987-ben.
Amikor 1970-ben törvényt hoztak a válásról, a kereszténydemokraták (és az egyház) aktívan tiltakoztak ellene. Emiatt 1974-ben népszavazást is tartottak a kérdésről, amelyben a válás mellett szavazók győztek.

A válás után a pénzkereső félnek továbbra is el kellett tartani a pénzkereső tevékenységet nem végző felet (a nőket), emiatt továbbra sem volt egyszerű a válás, illetve olyan szempontból mégis a nőket védő intézkedés volt, hogy elismerte az otthon végzett fizetetlen munka értékét és válás esetén forintosította (azaz lírásította) azt.

4) A családjog reformja (1975)

Ez a törvény mondja ki a házasfelek közötti egyenlőséget a törvény előtt (azelőtt a férfi rendelkezett minden joggal maga és felesége felett). Ezzel együtt az apa teljeskörű hatalmát megosztotta a két szülő között (ezt ma szülői felelősségnek hívják – “responsabilità genitoriale”). Rendelkezett arról, hogy a házaspárok eldönthetik vagyonmegosztással vagy külön vagyonnal szeretnének a házasságukban élni. És módosította a válás szabályait is (hogy pl. a férfi félrelépése is oka lehet a válásnak). Egyben ez a törvény engedte le a nagykorúság korhatárát 21-ről 18 éves korra.

5) Abortusz (1978)

A híres 194-es törvény tette lehetővé a nem kíván terhesség megszakítását.

6) Becsületgyilkosság és a “helyrehozó házasság” eltörlése (1981)

A ’80-as évekig becsületbeli ügyből kifolyólag elkövetett gyilkosságot nem büntette szigorúan a törvény. Ez elsősorban szerelmi, megcsalási és egyéb családi “sértések” esetére vonatkozott.  A gyakorlatban pl. csökkentették annak a férjnek (vagy feleségnek) a büntetését, aki megcsalás miatt ölte meg a házastársát, vagy “paráznaság” miatt gyerekét, testvérét.

Ugyanebben az évben eltörlik végre a “helyrehozó házasságot” is, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy ha egy férfi megerőszakolt egy nőt, akkor ha utána el is vette feleségül, elkerülte a büntetését (horror!).

Forrás.