Kultúra

Utcanevek – 4

Via IV Novembre – sok helyen találkozhatunk vele.

Immagine

De mi történt november 4-én, és mikor?

Az 1918-as fegyverszünetre emlékeznek az ünneppel (armistizio Villa Giusti), amely november 4-én lépett életbe, és  amelyet az ország az első világháború végének tekint.

A fegyverszünetet kimondó egyezményt Olaszország és az Osztrák- Magyar Monarchia írta alá Padovában november 3-án, csak 5 nappal a legutolsó, vittorio-veneto-i csata után.

A fegyverszünet nem úgy alakult, ahogy eredetileg az olaszok remélték, és ahogy az antant hatalmak meg is ígérték nekik. Az ígéret szerint Olaszországhoz kapcsolták volna a következő területeket:  Trentino, Dél-Tirol, Venezia Giulia, az egész Isztriai-félsziget, (kivéve Fiume), Dalmácia egy része, néhány sziget az Adriai-tengeren, az albán Vlora városa, és törökországi Adali szénlelőhelyek. Ezen kívül elismerték volna az olasz fennhatóságot Líbia és a görög Dodekanészosz szigetvilág felett. Ebből végül semmi sem lett.

A november 4-i ünnepnapot 1919-től ünneplik, az egyetlen olyan nemzeti ünnep, amely a fasiszta időszakban is megmaradt ünnepnek. 1977-től ünnepként megmaradt ugyan, de szabadnap már nem járt hozzá, hanem azóta a november 4-ét megelőző vasárnap ünneplik az ország egységét és a fegyveres testületek napját.

A ’80-as, ’90-es évektől sokkal kevésbé van a köztudatban, kevesebbet foglalkoznak vele.

Risultati immagini per 4 novembre 1918

A sorozat előző részei itt találhatóak.

Reklámok
Kultúra

Utcanevek-3

Gramsci

(A sorozat előző része itt található.)

Risultati immagini

Antonio Francesco Sebastiano Gramsci (1891-1937), olasz politikus, filozófus, újságíró, nyelvész és irodalmár volt.

A 20. század egyik legfontosabb olasz gondolkodójának tartják.

1921-ben az Olasz Kommunista párt alapítói között volt, majd 1926-ban a fasiszta rendszer bebörtönözte. Csak 1934-ben szabadult rossz egészségi állapotára tekintettel, a börtönből kórházba kerülve, ahol aztán utolsó éveit töltötte.

Írásai a marxista filozófia alapművei, amelyben Gramsci a társadalom kulturális és politikai struktúráját elemezte, megalkotta hegemónia fogalmát, amely szerint a dimináns társadalmi osztályok a saját politikai, intellektuális és morális értékeiket rákényszerítik az egész társadalomra azért, hogy megerősítsék és kézben tartsék a hatalmat, amely így egy minden társadalmi osztály által osztott értékrenden alapszik.

Foglalkoztatta a “déli kérdés” (questione del meridione), azaz, hogy miért van ekkora strukturális különbség az akkor még igen fiatal ország északi és déli része között (ő maga is egy nagyon szegény szárd családból származik).

Hosszabb cikk róla magyarul a wikin. Érdemes elolvasni, nagyon informatív.

Kultúra

Utcanevek – 1

Ahogy Magyarországon bármely faluban vagy városban találunk Petőfi, Kossuth és Széchenyi utcát/teret, Olaszországban is megvannak a sztár névadók. Vannak persze elvont fogalmak is: Libertá, Indipendenza, Repubblica – ezek fontosak, hiszen az egyesült ország létezésének alapkövei. Ám engem most az emberekről elnevezett utcák érdekelnek – sőt, maguk az emberek.

Risultati immagini per via senzanome

De mielőtt kiokosodunk arról, ki volt Ricasoli, Cavour, Matteotti, Mazzini és Marconi (direkt nem Garibaldival jövök, őt mindenki ismeri), nézzük meg az általános statisztikákat.

Olaszországszerte majd’ 8000 (pontosabban 7870) utca neve “Roma”, ezt követi Garibaldi (5472), Marconi (4842), Mazzini (3994), Dante Alighieri (3793), Cavour, Matteotti és Verdi.
Ezután egy dátum jön: November 4 (IV Novembre) – az első világháborút Olaszország számára lezáró békeegyezmény dátuma.
11. helyen egy pápát találunk: 23. Jánost (Giovanni XXIII).
Aldo Moro a 14., Antonio Gramsci a 15., Alcide De Gasperi a 19. közterület-névadói gyakoriságot tekintve.

A szentekről se feledkezzünk meg, Szent Rókus (San Rocco), Szent Antal (Sant’Antonio), Szent Ferenc (San  Francesco), Szent János (San Giovanni) és Szent Márton (San Martino) ebben a sorrendben jönnek a 100-as listán.
A művészek között Dante és Verdi, Manzoni, Carducci, Leopardi, Pascoli, Leonardo Da Vinci, Foscolo, Rossini, Puccini, Bellini, Petrarca, Michelangelo Buonarroti merülnek fel leginkább utcanévként. Ebből az operaszerzőket, Dantet, Leonardo-t és Michelangelot szerintem mindenki ismeri (legalább névről), ellenben mondjuk Ugo Foscolo vagy Leopardi már feladná a leckét egy nem olasz szakot végzett embernek.

Ne feledkezzünk el a felfedezőkről / tudósokról sem: Kolombusz (Cristoforo Colombo), Alessandro Volta, Enrico Fermi és Galileo Galilei legalábbis tananyag a magyar iskolákban is.

November 4 után XXV Aprile, XX Settembre, Primo Maggio is gyakran szerepelnek a térképeken.

És persze rengeteg a kapcsolat a Risorgimento-val és világháborús területvédő törekvésekkel: Cesare Battisti, Vittorio Veneto, Piave, Monte Grappa, Nazario Sauro, Fiume, Gorizia, Isonzo, Goffredo Mameli, Guglielmo Oberdan.

Két király is belefér az első 100 névadóba: Umberto I, Vittorio Emanuele.

Női névadó (ahogy szerte a világon) viszont kevés van: Santa Maria és Santa Lucia van, meg még Regina Margherita. Elszórtan északon Anita (Garibaldi társa) és a kedvencem, Irma Bandiera – de ők már a százas névadó körön kívül. Ettől függetlenül írok majd róluk.

Tehát kulturális kalandra fel: az ismeretlen olasz névadókat fogjuk felfedezni ebben a sorozatban.
Cikk itt.