Mindennapok, Országjárás

Toszkánában nyaralóknak :)

20160705_183845
Toszkán nyaralás tervezéséhez:
Turista – infók.
Turista – infók.

Mindennapi élelmiszerek ára és minősége.

Egy nap Firenzében.

Sok más Firenzéről. 

Olaszország más részei. 

Reklámok
Országjárás

Siena


Siena az egyik kedvencem Toszkánában – ahol, lássuk be, nehéz választani a sok látnivaló közül…

Ezért aztán mindenkinek javaslom, hogy iktassa be a programba, még akkor is, ha csak pár napig tart a toszkán vakációja.

Mint több más város esetében, itt is dombokra épült a város, ami miatt rögtön érkezéskor gyönyörű a panoráma (parkolás A fortezza-nál, óránként kb. 2 euróért – az erődnél). Onnantól gyalog lehet bevenni a szűk, kacskaringós utcákat.

Ahogy beérünk a város központjába, elhaladunk a Monte dei Paschi di Siena épülete előtt, ami a világ első bankja volt, és ami a mai napig a városlakók tulajdonában van (virtuálisan, ugyanis nem lehet pénzzé tenni a saját részt, és amint elköltözünk onnan, el is veszítjük, de mivel a bank sokáig évente kb. 6 millió eurót fektetett a város jóléti intézkedéseibe, azért ez nem olyan rossz).  Bár most rossz idők járnak a bankra, azért az eddigi tevékenysége sokat lendített a városon.

Majd továbbsétálva elérünk a Piazza del campo-hoz, ami egy a közepe felé lejtő tér, ahol a középkor óta rendezik a palio-t, ahol a város különböző negyedeinek (contrada)  képviselői vívnak nagy csatát a győzelemért.

Ez volt a középkori városállam adminisztratív központja, ma talán városházának nevezhetnénk, ahonnét a polgárok választott testülete igazgatta a várost.


A téren érdemes leülni egy kicsit, nézelődni, meginni egy kávét, élvezni a dolce vita-t.

Természetesen a palio idején irgalmatlan sok ember próbál valahogyan a térre jutni, amelyet ilyenkor homokkal felszórnak, és ahol a versenyzők lovaikkal teszik a köröket. A leghosszadalmasabb nem is maga a verseny (a tévé is közvetíti), hanem az, hogy hiánytalanul és hiba nélkül minden (a hagyományos ruhákba öltözött) lovas versenyzőnek fel kell sorakoznia a startvonalnál, majd egyszerre elindulni. Mindaddig újra és újra nekirugaszkodnak, míg ez nem sikerül.

Ha aztán továbbmegyünk a térről, elérünk a dómhoz, ami egy hatalmas, márványból részletgazdagon kifaragott homlokzattal fogad minket. Belépőt kell fizetni (3 euró csak a templom, 10 a múzeummal, keresztelőkápolnával és  az altemplommal kombinálva). De nagyon szép márvány-intarziák vannak mindenhol, ami megér egy látogatást.


A templommal szembenállva jobbról a semmibe tartó boltíveket látunk, ami bizony – ezen aztán lehet merengeni – egy középkori nagyobbítási kísérlet maradványa, amikoris az ötlet megvolt, el is kezdték az építést, majd rájöttek, hogy nincsen rá pénz…

Hmm, a világ nem sokat változott azóta 🙂

Országjárás

Maremma

(Azon túl, hogy errefelé ez egy enyhébb káromkodás is) Maremma Toszkána déli részének a neve, ahol a legkisebb a népsűrűség, legnagyobb az erdős területek aránya és – ha nem is a legszebb, de – nagyon szép a tenger.

Erről van szó:

maremma

(Azt olvasom egyébként, hogy gyakorlatilag az egész toszkán tengerpart Maremma, van északi része (livornese), közepe (grossetano) és déli része (laziale). Ugyanakkor a köznyelvben úgy értelmeztem eddig mindig, hogy Maremma a Grosseto-tól délre  található toszkán tengerpart.)

Klímailag kifogástalan, meleg, mediterrán, tücsökcirpelős.

Grosseto és a déli részek egészen a legújabb korig lápvilág volt, ezért csak télen lakták a helyiek. A 19. században csatolták le a lápokat ( a Toszkán nagyhercegség idejében), azóta lehet egész évben lakni ezeket a területeket, malária és egyéb betegségek veszélye nélkül.

Jellegzetes a pineta – a tenger mellett futó tengeri fenyős rész, amely részlegesen nemzeti park is. Kicsit távolodva a tengertől (Siena felé), rögtön a hegyekbe ütközünk, méghozzá karszthegység, azaz a felszíínen kevés nedvesség marad, ezért jellegzetes a növényzete.

Jellemzően homokos a tengerpart, és nem túl széles, de nagyon sok kis öböl van, ahol el lehet akár bújni is a többiektől.

Az árak is barátságosak, 12-15 euró két nyugágy és egy napernyő ára egy napra.

Ha este kis szeretnénk mozdulni, érdemes Orbetelloba, Porte Ercole-ba és Porte Santo Stefano-ba menni. Orbetello egy félszigeten található, két kisebb lagúna között, ami már önmagában is nagyon szép.

orbetello

Az Argentario perdig az egyik legdrágább toszkán tengerpart, csodás villákkal.

Orbetellonál maradva: nagyon jó kis estét lehet eltölteni a kis utcákban bolyongva, egy halvacsorával.

Megér egy látogatást…

Országjárás

Populonia

Ahogy régebben írtam már, mi Populoniába járunk a tengerhez. Járunk, ez kicsit túlzás, nem vagyunk annyira tipikus olaszok, hogy minden hétvégét ott töltsünk, de nyaranta többször is lemegyünk egy-egy napra.

Igazándiból az Etruszk-partra járunk -valahol San Vincenzo és Golfo di Baratti között -, de mindig beugrunk utána Populoniába, ha másra nem, egy kávéra meg egy sétára.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Ahogy a képekből is látszik, gyönyörű a hely. Egy félszigeten található a városka, kilátással a mélykék tengerre és Korzikára. Az autót a városfalon kívül kell letenni (1 euró a parkolás) és gyalog lehet bemenni a zsebkendőnyi területű városba. Középkori városfal veszi körül, de a település sokkal régebbi, az etruszkok lakták, és építettek a magasban egy akropoliszt, a tenger mellett pedig egy nekropoliszt. Ezek az ásatások ma látogathatók, mindenképpen megéri megnézni.

Akkoriban is már különféle fémeket, főleg vasat  bányásztak, és ez olyannyira maradandó volt, hogy már a római korban a pun háborúkhoz is innen küldtek vasat.

A középkorban épült tehát a városfal, ami egy immár jóval kisebb és jelentéktelenebb városkát vett körül. A falon belül csak pár utcát találunk, ami manapság csak nyáron elevenedik meg, éttermekkel, kávézóval, és kisebb üzletekkel. De érdemes besétálni a templom előtti térre és megcsodálni az épületeket, és a kilátást, amely minden oldalról csodálatos.

Országjárás

San Miniato

Egy olvasó, Lessy tollából. Köszönjük! 🙂

“A hétvégén szűkebb hazádban, Toscanaban jártunk.

Ezt szeretném megosztani veletek, hátha valaki épp kirándulni készül, vagy valamilyen szabadságát tervezi.

Egészen pontosan San Miniato-ban, egy kis toszkán gyöngyszem városkában voltunk. Nem egy kimondott úti cél, de sok előnye van.

Íme a képek:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A mi apropónk a nemzeti fehér szarvasgomba vásár volt, amit hagyományosan november 3 hétvégéjén tartanak. Ez volt a második hétvége, tehát van még egy lehetőség – ha napos idő lesz, szerintem kihagyhatatlan :).

San Miniato egyébként „csak úgy” is nagyon szép. Kellemes utcácskák, terek, bárok és éttermek vannak szerte-széjjel. Persze a vásár azért más, mert a gasztronómia kedvelők mindent megtalálnak, ami szem-száj ingere, s az olasz föld megtermi. Voltak itt a szarvasgombavadászokon (ezt csak nézni szabad, mert 10 dkg 300 euró!) kívül pugliai olíva termelők, szicíliai halfeldolgozók, borászok, sörfőzdések, cukrászok, sajt készítők, szalámi készítő, hússütő standok az ország mindenrészéről… és biztos kihagytam valamit.

A város főtere mellett egy lépéssel van egy kedves használtruha kereskedés. Beléptem, és amit egyből megláttam, az a kalocsai mintás terítő és függöny volt.

Igen, a tulajdonos hölgy olasz, de több, mint 8 évet élt Magyarországon, Szabadszálláson és nagyon örült nekem, magyarnak. 🙂 (remekül beszél magyarul, kezdő olaszosoknak is ajánlott hely)

A szállásunk egy „agriturismo”-ban volt. Épp az olíva szüret kellős közepére érkeztünk, szorgalmasan folyt a munka, s a vacsorához már a tulajdonosok saját újolaját szolgálták fel. Ahogy mondtad, egész más, mint amihez a mezei háziasszony szokva van, főleg, ha nem is olasz. 🙂 Nekem nagyon ízlett – csak úgy a sótlan toszkán kenyérrel, sőt egy-két cseppet a kezemre is kentem.

San Miniatonak van még egy jó tulajdonsága: Firenze, Pisa, Siena, Lucca majd épp egyenlő alig 30-40 km-es távolságban van. Odamenet Pisában, visszafelé Luccában (igaz itt csak egy nagy levegőre) álltunk meg. Firenzébe is elindultunk, de kocsival bejutni egyszerű képtelenségnek tűnt, így alig érintve a várost visszafordultunk. Késő délután volt, mire elértük volna a történelmi belvárost, már semmi néznivalót nem lehetett volna találni. Sajnálom, mert 20 éve voltam ott, jó lett volna feleleveníteni néhány emléket. Az vígasztal, hogy Firenzére több idő kell, egyszer majd célirányosan csak ezért a városért megyünk.

Lucca majdnem dettó, kicsiben… 🙂

Leírom az „agriturismo” nevét, elérhetőségét, hátha valakit érdekel:

Corniano Vacanze –  Apartmanok vannak, konyhával – ha valaki nem akar a szálló éttermében reggelizni, vacsorázni, ebédelni, – nagyon szépen berendezett szobákkal. Minden helységben van légkondi, ami nyáron nem lehet rossz, most ősszel viszont a fűtést biztosította. A miénk pótágyazható volt, igaz TV nincs, csak lenn az étkezőben, de nekem nem hiányzott. A mi szobánkhoz egy ici-pici, zuhanyzós fürdő-WC tartozott. A konyhája jó toszkán jellegű, finom toszkán borokat kóstoltatnak – ha valaki épp fogyókúrázik menjen máshová! J -, a személyzet kedves. Kutya – gyáva Pippo -, és 3 nagyon szelíd, emberekhez szokott, simogatnivaló macska van.  Csak ha valaki gyerekkel menne… Nyáron egy nagy kivilágított medencében lehet hűsölni. A környék magával ragadó, a várostól 5-7 km, szőlő és olíva ültetvények a dombokon körös-körül. Csönd, nyugalom mindenfelé.

Cím: Via Conrniano, 7/9 San Miniato (PI)

Tel: +39 0571 408086; 571 931081

Fax: +39 0571 408130

www.cornianovacanze.it

e-mail: info@cornianovacanze.it

A tulajdonos asszonyt Silviának hívják.

Nagyon nagy szeretettel ajánlom mindenkinek. Nekünk nagyon bejött, azt hiszem megér egy kis „reklámot”.

Országjárás

Loro Ciuffenna

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Firenzéből Arezzo felé menet, érdemes letérni az autópályáról és megnézni a környéket. Nemcsak a balze miatt, hanem egy zsebkendőnyi (6000 lakosú) kisváros miatt is, amit hivatalosan is a borghi piú belli d’Italia (legszebb olasz kisvárosok) közé sorolnak.

Loro Ciuffenna-ról van szó, ami a hegyoldalban épült és sok évszázados történelméből a mai napig sok dolgot megőrzött. Már az etruszkok is lakták, ahogy arról Titus Livius római történetíró is megemlékezett. A Cassia Vetus római út is errefelé vezetett, tehát már akkor virágzó kereskedelme volt a helynek. A középkorban pedig a Firenzei köztársaságnak volt a része, és 1426-ban először már Loro néven említik.

Maga a város nagyon pici, de a néhány házból álló magja festőien szép. A városkát átszelő folyóra épült malom pedig a legrégebbi, még ma is működő példány Toszkánában, 1100 körül épült, de a mai napig őrölnek benne gesztenyelisztet, ami a környék jellegzetessége.

A központban több kávézó található és a Torre nevű étterem nagyon finom menüvel várja a betérőket.

Firenze, Zöld szemmel

Friss zöldség és gyümölcs firenzeieknek

Friss zöldség- és gyümölcsbeszerzési helyről írnék, amire a hétvégén találtunk rá Firenze közelében. A Careggi dombok felé kell elindulni a városból, ami már önmagában megér egy kört. Mi nemrégiben lakunk a környéken és nagyon szép helyeket fedezünk fel hétvégenként.

Cercina az utazás célja, de a dolog természetéből fakadóan persze kicsit a falun kívül. Egy azienda agricola-ról van szó, a Vecchia Cercina-ról, ahol egyedüliként a környéken, nem csak olajat termelnek.  A már eleve szűk kis utakon kanyarogva fogyelni kell, hogy észrevegyük a jelzést (a cím : Via Vecchia di Cercina, 2, Sesto Fiorentino, így érdemes a google map-en keresni), és időben letérjünk. Ahogy leérünk a völgybe, leparkolunk és próbálunk a családi vállalkozásból valakit találni – ez általában megoldódik magától, ha más nem, a kutyaugatásra előjönnek.

Innentől úgy megy a dolog, mint régen nálunk vidéken: megkérdezzük, mi van éppen a kerben, aztán végigjárjuk a lelőhelyeket a tulajjal, és együtt leszedjük a zöldséget, gyümölcsöt (ugyan még nincs meg a minősítésük, de gyakorlatilag minden bio). Közben jót beszélgetünk: ki mit készít a cukkiniből, mennyi cukor kell a fügelekvárhoz stb…

Amikor a fizetésre kerül a sor, meglepődhetünk, hogy a piacinál kicsit alacsonyabb áron kapjuk a termékeket, és még csak minimum súly sincs megadva, mint sok közös beszerzési társaságnál (pl. hetente min. 10 kiló idényzöldség, amit mi egészen biztos nem tudunk elfogyasztani). Ja, és ha ehhez nincs kedved hetente, előre meg lehet beszélni, mit szeretnél és összekészítik neked, mire mész.

Hogy fokozzuk a dolgot, van hatágyas kiadó házuk is, csodálatos kilátással (minimum egy hétre kell kivenni, de a Toszkán árakhoz képest nagyon baráti áron). Erről itt találsz képeket:  http://www.homelidays.com/cercina/agriturismo238300it1.htm

És vállalnak vacsorákat is saját termékből, ők készítik. Télen max. 15 főre, nyáron akárhányra, lévén van egy hatalmas pergola, ahol el lehet költeni a vacsorát, ebédet.

Na az ilyen helyekért szeretem igazán Toszkánát.

Étel - ital

A toszkàn konyha jellegzetessègei – 2

A hùsokròl màr beszèltunk, jojjenek a primo-k.

Arezzo felè (de azèrt mindenhol Toszkànàban) èrdemes megkòstòlni a pappardelle al ragù di cinghiale-t, azaz a vaddisznòhùsos ragus szèlesmetèltet. Muggello-ban ellenben a burgonyàs toltelèku tortelli (tortelli alle patate) a helyi specialitàs, vajba forgatva (netàn nèmi zsàlyàval). A csicseriborsòs szèlesmetèlt a règi paraszti konyha jellegzetessège.

Tèlen vannak aztàn a kulonfèle ès gazdag zuppa-k, tönkölybùzàval, babbal, sokfèle zöldsèggel, ès ezeket is nagyon szeretem.

A szikkadt kenyèret is szìvesen hasznàljàk, panzanella-ba (hidegen kèszul, leginkàbb nyàron), vagy pappa al pomodoro-ba (fozik), amit zoldsèggel gazdagìtva kb. a minestra di pane-t kapjuk.