Firenze

Hogyan alakult át Firenze belvárosa

Amikor annak idején először szóba jött, hogy ki fogok költözni Olaszországba, valahogy úgy képzeltem el a firenzei életet, hogy van egy közepesen nagy város, ahol van sok kulturális esemény (mert hát egyetem is van), de biciklivel el lehet ugrani a heti piacra és gyalog megtenni a napi köröket, esetleg némi tömegközlekedéssel megtolva.

Ahogy kiköltöztem, azonnal kiderült, hogy hát ahogy azt Móricka elképzelte…. Ez egy nagyon szép, ámde középkori városszerkezetű belváros (szűk utcák, sok ember), amit szépen és SŰRŰN körbeépítettek csúnya, vagy kicsit kevésbé csúnya külvárosokkal (na jó, ez mindenhol előfordult az elmúlt évszázadban). A belvárost lezárták az autós átmenő forgalom elől, parkolni mindenhol drágán lehet, ennek ellenére kocsi nélkül nem lehet megélni, mert a tömegközlekedés nem valami jól fejlett. Az itt még elfogadható mennyiségűnél kétszer több autót meg ugye tárolni is kell valahol – ezért a vérre menő csörték a szabad helyekért, órás körözések esténként a lakás környékén.

És akkor ebben a helyzetben egyszer csak fellendült a fapados repülés és az airbnb, de úgy 2-3 év leforgása alatt megsokszorozta az idelátogatók számát.

“Háromféleképpen halnak meg a városok: vagy lerombolja őket egy ellenséges támadás (mint Karthágót); vagy idegen nép költözik be, kisöpörve onnan az eredetileg ott lakókat és az ő isteneiket (mint Tenochtitlán, az azték főváros); vagy amikor a helyi lakosok elfeljetik a saját történelmüket, és észre sem veszik, hogy saját maguktól is elidegenednek, sőt, saját maguk ellenségei lettek”

Salvatore Settis “Se Venezia muore” (Einaudi, 2014)

Velencéről ír így a szerző, de nem véletlen, hogy Firenzével kapcsolatosan emlegetjük.

Le Murate

A turizmus nyilván nem új jelenség Firenzében, már évszázadokkal ezelőtt is kedvelt célpontja volt az utazóknak (akkor mondjuk még utazók voltak és nem turisták), de az elmúlt 20-30 évben igen felgyorsult a turisták számának növekedése. Ez az időszak egybeesik azzal, hogy a régióban sok ipari tevékenységet megszüntettek, így az ipari termelésről egyre inkább a szolgáltatások felé tolódott a gazdaság hangsúlya. A városok vezetősége – különösen a művészettel, nagy történelmi örökséggel rendelkező városoké – a turizmus fejlődésében látták a kitörési lehetőséget. Firenzében 2008. és 2018. között 51%-kal emelkedett a turisták száma, elérve az évi 13 milliós számot.

A sokéves eröltetett turisztifikáció megetette hatását: a város, és különöseb a belváros társadalmi- gazdasági szövete megbomlott, éppen az veszett el, ami szerethető, élhető várossá tette annak idején Firenzét (az az élhető közepes város feeling…).

A helyi kis üzletek, kézművesek, a kisebb irodák és persze a helyi lakosok tették azzá a várost, ami miatt szerethető volt, és ők voltak azok, amelyek fokozatosan kiszorultak onnan a turistahordák igényeinek való nem megfelelésük, illetve az az által okozott árdrágulás okán.

Ez még látszik szabad szemmel is, ami viszont kevésbé látszik, az az, hogy emberi közösségek (a jógacsoport, az önkéntesközpont, az összejáró gyerekes anyák stb) szorultak ki a városból különféle perifériás helyszínekre, vagy estek szét, szűntek meg, hogy átadják a helyet a tömegturizmusnak. Megtört, saját magának idegen lett a város, ahogy Settis mondta a fenti idézetben. A belvárost lefedő “quartiere 1” területéről 30 000 állandó lakos tűnt el 1999 óta, azaz alig több, mint 20 év alatt, 95 000-ről 65 000 -re csökkentve az állandó lakosok számát.

Ehhez persze asszisztált a különféle színű városvezetés, egy már hangozni is hamisan hangzó “kulturális értékteremtés” mögé bújva – miközben a firenzei pit stopot beiktató turisták nagy része azt sem tudná definiálni, mi az a reneszánsz. És kiárusítva a szebbnél szebb épületeket a nagy befektetőknek, hiszen mi más is hiányozna még ebből a városból, mint még egy luxusszálloda, nem?

Le Oblate

A pandémia csak még egyet csavart a helyzeten, a még ellenálló kicsi boltokat is becsukatta, átadva a helyet az Amazon futárainak.

Itt tartunk most. Félő, hogy ha végre ismét beindul a covid utáni élet, akkor is a rövidtávú megoldásokat hozó eszközökhöz fognak nyúlni a politikai döntéshozók, főleg, mert az emberek dolgozni akarnak végre ismét és mert eléggé kiköltekezett az ország ahhoz, hogy strukturálisan másfelé tudjon befektetni, elindulni.

Mi mindenestre 10 éve kiköltöztünk a városból egy levegős, élhető közeli helyre, nyilván nem vagyunk ezzel egyedül. Imádom Firenzét, állandóan tanulok róla, annyi történelem és művészet van itt, hogy sosem érek a végére, de ha esti programot tervezek a barátokkal, akkor nem feltétlen a város felé indulok.

Ha értelmes urbanisztikai, építészeti elemzéseket, javaslatokat olvasnátok, akkor kövessétek a Per un’altra cittá oldalt, vagy a Firenze Urban Lifestyle oldalt. És úgy gyertek ide látogatni, hogy rászánjátok az időt, nem turistaként, hanem régimódi utazóként – megkeresitek a város titkait, amelyek a fő turistacsapásokon kívül esnek.

Kultúra

Új kiállítás Firenzében

Nemrég nyitott, és a tervek szerint csak 2019. tavaszáig tart nyitva egy modern művészeti kiállítás Firenze belvárosában.

A tárlat Palazzo Bartolini Salimbeni- ben van, amely maga fontos építészeti emlék, Baccio d’Agnolo munkája, és a piazza Santa Trinita  és a via Tornabuoni között található.

Risultati immagini per palazzo salimbeni firenze

Roberto Casamonti (nemzetközí hírű műgyűjtő) gyűjteményéről van szó, alapvetőan a 20. századi művekkel. Két nagyobb részre oszlik a kiállítás is: az 1900-1960-ig terjedő időszakban, és az 1960 után készült művekre.  Most tavaszig a gyűjtemény első része lesz megtekinthető.

Fattori, Boldini, Balla, Viani, Sironi, Severini, Marini, Morandi, de Chirico, Savinio, Prampolini, Casorati, Magnelli, Licini, Picasso, Leger, Soutine, Klee, Chagall, Ernst, Kandinsky, Hartung, Fautrier, Matta, Lam, Dorazio, Accardi, Afro, Vedova, Capogrossi, Burri, Klein, Fontana, Castellani, Manzoni, Lo Savio művei láthatóak 5 hatalmas teremben.

A belépő 10 euró (6-18 éves gyerekeknek, szervezett csoportoknak 8euró /fő).

Infó: www.collezionecasamonti.com

Nyitvatartás: szerdától vasárnapig 11.30 – 19.00.

 

Kultúra

Santa Maria Nuova

A világ legrégebbi, még ma is működő kórháza Firenze központjában található, a Santa Maria Nuova kórházról van szó.

Ospedale di santa maria nuova, porticato (5).JPG

A kórházat 1288-ban alapította Folco Portinari, aki Dante plátói szerelmének, Beatrice-nek volt az apja.

Folco-t a kórházépítésről a család nevelőnője győzte meg, Monna Tessa, akit aztán a kórház kolostorában temettek el,  és akiről a mai Careggi kórházban egy épület van elnevezve. Az eredeti épületben volt egy férfi- és egy női részleg, összesen mintegy 200 férőhellyel – ami még mai szemmel nézve is elég nagynak mondható, és jól jelzi Firenze nagyságát a 12. század végén.

A kórház a mai napig az egyik legfontosabb épület Firenzében, annál is inkább, mert az évszázadok során – hála a sok adománynak – igen sok műemléket felhalmozott.

Mivel a műemlékek megőrzése néha szembemegy a kórház igényeivel, ezért egy részüket más firenzei múzeumokban helyezték el (Museo di San Marco, Spedale degli Innocenti).

Giovanni della Robbia Pieta-ját, Michelozzo Madonna con Bambino e due angeli című művét a mai napig a kórházban találjuk, nem beszélve a freskókról, amelyeket nehéz is lenne innen elvinni – bár nem lehetetlen, mert pl. az eredetileg az Ossa kolostorban található Giudizio universale című Fra Bartolomeo freskót áttelepítették a San Marco múzeumba.

Risultati immagini per santa maria nuova ospedale opere

A raktárban jelenleg 750 műtárgy található, amiket eddig sem elszállítani, sem kiállítani nem tudtak.

Ezzel együtt már az is nagy eredmény, hogy nem zárták be a kórházat, miközben szerte Olaszországban a régi kórházépületekből apránként kiköltöztették a gyógyítási tevékenységet. A Toszkán Régió viszont úgy döntött, hogy felújítja az épületet (az összese nehézséggel, amit a műtárgyak óvása és a feladatok ellátása jelent).
Az egyik legérdekesebb terem a föld alatt található alacsony helyiség, három gránitkáddal. Ezekben a gránitkádakban mosták eredetileg a kórház szennyesét, majd 1505 és 1507 között Leonardo használta őket anatómiatanulmányaihoz (azaz halottak boncolásához).
Ugyanitt az alagsorban él  a mai napig  a kórház szelleme, egy 19. században megölt szerzetesnő lelke, akinek vascsörgését sokan hallani vélték már.

Risultati immagini per santa maria nuova ospedale opere

Firenze

Spazio Glicine

A tegnap este nagy felfedezése volt a Spazio Glicine, tudjátok, olyan, mint amikor bementek gyanútlanul egy üzletbe, és három kanyar után egy kicsi belső udvaron találjátok magatokat, ahol már kérdezik is, hogy kávét kérsz vagy egy pohár bort….

Az üzlet alapvetően művészi papír- és festéküzletet, másolda és számítógépes dolgokat is árul (cartoleria, stamperia, etc), de a benti helyiségből nyílik egy teljesen zárt kis udvar, amit nagyon szépen berendezett a tulaj, és éppen az engedélyeket várja, hogy a bárt megnyissa benne.

Egyelőre kávét, italokat lehet kapni és bármeddig elüldögélni benne, baráti beszélgetésre, meditálásra tökéletes.

Este programok is vannak, mert a tulaj nagyon lelkesen egy összművészeti teret szeretne létrehozni, beszélgetésekkel, zenével, irodalommal, és még mi mindennel…

Nézzetek be hozzá, megéri – támogatni is az ilyen kezdeményezéseket.

Cím: Via San Gallo 2R, Firenze (Copisteria). Honlap és facebook oldal.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Firenze

Villa Petraia

20140921_145843
Ha van egy kis időtök Firenzében, meg éppen az idő is szép, érdemes megnézni néhány Medici-villát.
Mi is az a Medici-villa?
Az a 14 villa, amit a Medici család a 15.-17. században építtetett Toszkánában, leginkább Firenze környékén. A villák ma már a világörökség részei (2013. óta), nagyobb részük magántulajdonban van, de néhány megmaradt állami tulajdonban, és látogathatóak is.
A villák a maguk korában természetesen a család hatalmát voltak hivatottak jelezni, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés központjai is voltak.
A villák egyike a Firenze északi részén található a Villa Petraia.
Most szeptember végéig ingyen látogatható, minden óra 30 perckor indul az olasz nyelvű idegvezetés.

Már a park is csodálatos, kilátással a dómra.

Az épületnek a Mediciek után is akadt illusztris lakója, II. Vittorio Emanuele, Olaszország királya használta abban az időben, amikor Firenze volt Olaszország fővárosa, az egyesítés után 5 évig.
A bútorok nagy része ehhez a korszakhoz kötődik.

Ha éppen arra jártok, megéri benézni…
20140921_142123

Firenze

Parkok Firenzében

Itt a tavasz, muszáj kimenni a szabadba, egyedül, gyerekkel, kutyával, akárhogy, csak menjünk.

Négy helyet ajánlok Firenzében és környékén, ahol jót lehet sétálni.

1) Giardino di Boboli

A Palazzo Pitti mögötti hatalmas park, csodásan rendben van tartva, ráadásul Firenze közepén van. Mászni is kell felfelé, mert egy domboldalon található – cserébe viszont van kilátás, már felfelé menet is a városra (Dóm, Palazzo Vecchio), majd a tetején, a rózsakertben a másik oldalra is.

Belépő is van, 7 euró/fő (felnőtt) és 3,50 euró/ gyerek.

A firenzei lakhellyel rendelkezőknek ingyenes.

 Info itt – a nyitvatartásról is.

giardino_boboli

2) Partolino – a Villa Demidoff parkja. 

A Bolognese-n kell elindulni észak felé ki a városból. Pratolinoban van ez a 19. században, egy orosz nemes által építettett villa és a parkja. Parkolni a szomszédos ingyenes parkolóban lehet. Sajnos elég korán zár, viszont a belépés ingyenes.

Info (nyitvatartás) itt. 

pop_17-villa_demidoff

3) Parco delle Cascine

Vissza Firenzébe – ez a város legnagyobb közparkja. Hétvégén hatalmas mozgással, mindenféle (bevándorló- és olasz) csoportok gyülekeznek itt, sportolnak, beszélgetnek, grilleznek.

Több játszótér, sportpálya is van a területén, meg persze hosszú sétányok. Mindig nyitva van, de éjjel természetesen nem a legbiztonságosabb…

Sok program (vásár) van, érdemes előre tudakozódni az éppen aktuális dolgokról  a honlapján, ide kattintva.

Cascine

4) Monte Morello

Ez nem egy park, hanem a Firenze északi részén található domb (magyar szemmel hegy :)), ahová fel lehet menni autóval, több helyen is meg lehet állni és nekiindulni a Morello-t átszelő utakon amerre a szem ellát és amerre kedvünk van.

Careggi felé kell elindulni a városból, majd felmenni Cercina irányában. Több út is vezet felfelé, bármelyiken el lehet indulni akár Firenzéből, akár Sesto Fiorentino-ból. A főút végigvisz a Morello oldalában, így a kilátás is nagyon jó, meg a kirándulólehetőségek is számosak.

Info a wikipedian. 

Ahol érdemes enni is megállni:

Botteghino del Morello (március végén nyit,  most éppen tatarozzák, panini-k, tagliere-k és KERT!)

Nagytestvére a Bottega di Morello étterem.

Pizzeria Caravanseraglio. 

park

Infrastruktúra

Taxi

Most olvastam, és sajnos ez kimaradt valahogy a májusi programokból, hogy idén 100 éves a firenzei taxizás. Ezt annak rendje és módja szerint meg is ünnepelték május végén. Érdekes belegondolni, hogy egy ilyen, nekünk modernnek tűnő szolgáltatást már 100 éve kitaláltak. Vajon kik utaztak benne? Nagyon drága volt? Mennyire volt annak idején meglepő az ötlet? Mikor alakult ki az a máig megtartott szokás, hogy egy város neve és egy szám azonosítja a hívott taxit?  …

Biztos minderre választ ad az évfordulóra készült kiadvány, amit azonban még nem sikerült megszereznem 🙂

Addig is marad tehát az alábbi kép-pár: ilyen volt, ilyen lett…

Zöld szemmel

Egyéves a tramvia

Mivel én nagyon értékelem azt, hogy végre nem hatalmas és zajos buszokkal rombolunk be a város közepébe (na jó, csak részlegesen, de azért mégis van tramvia is), örülök, hogy az egyéves évfordulót jó számokkal ünnepelte a város.

7.800.000 utas összesen.

40.000 utas a munkanapokon, 28.000 utas a szabadnapokon (november december a topon).

135.000 út (oda és vissza).
4 percenkénti járat (7h-21h).

Szóval a fenébe is azokkal a szűklátókörű ellenzőkkel, akik nem tudnak lemondani a buszokról, vagy ami még rosszabb, az autókról… és remélem, hamarosan jön a további két vonal.