Országjárás

Orvieto

Risultati immagini per orvieto foto

Risultati immagini per orvieto foto

Orvieto Rómától kb. 120 km-re északra található, a Firenze és Róma közötti A1-es autópályáról könnyen elérhető. Érdemes is a kitérőre, mert egy csodálatos, sok történelmi emlékkel rendelkező 20 000 lakosú városról van szó.

Maga a település egy tufadombon található, ami 20-50 méterre emelkedik ki a környezetéből és ami miatt igencsak stabilan áll ellen mindenféle földmozgásnak. A Paglia folyó völgye fölé magasodik, és itt végződik a Chiana völgye (Valdichiana) is, így a városnak a kezdetektől igen fontos stratégiai szerepe volt a környéken.

Az ie. 7. századtól kezdve vannak itt településnyomok, és az etruszkológusok egy része a Velzna nevű etruszk településsel azonosítja (amit mások a mai Bolsena-nak gondolnak). Az biztos, hogy az etruszk időkben is lakott terület volt, és gyakorlatilag onnantól kezdve mindig. A rómaiakkal nem volt felhőtlen a viszony, ie. 264-ben nem teljesen világos okokból a római hadsereg lerombolta a várost. Ezután a gótok, a bizánciak  és a longobárdok is tiszteletüket tették (elfoglalták, lerombolták, uralmuk alá hajtották) – és még mindig isz. 1000 előttről beszélünk. A késő középkorban is hasonlóan mozgalmas a város történelme, és innentől kezdve már nagy számban maradtak ránk épületek is.

A város legfontosabb épülete a dóm. A városhoz képest hatalmas mérete a hely jelentősségét jelzi.

Risultati immagini per orvieto foto Risultati immagini per orvieto foto

A város meglehetősen sűrű szövedékéből kimagaslik az épület, az olasz gótika nagyon fontos épülete, amelyet 1290-ben kezdtek el építeni.

Több kisebb templom található persze a városban, de a középkorban épült polgári épületek is csodálatosak: 

 A palazzo Soliano-ban ma múzeum található.

 Palazzo dei Sette a Moro toronnyal.

 A Palazzo del Capitano del popolo.

A földalatti emlékek is igen érdekesek, ebből mutassunk néhányat: 

Pozzo della Cava – egy magánszemély találta a háza alatt, és évtizedek óta saját pénzen táratja fel.

 Pozzo San Patrizio

Risultati immagini per santandrea  sotterranei orvieto a Sant’Andrea templom alatti ásatások

Az Albornoz erőd ma közpark, érdemes ide kisétálni és megcsodálni a kilátást a város alatti völgyre (és az elhaladó autópályára, vonatra).

Risultati immagini per fortezza albornoz orvieto

Risultati immagini per fortezza albornoz orvieto

Persze csak simán sétálgatni is nagyszerű élmény, ilyen hangulatú:

Risultati immagini per orvieto

Risultati immagini per orvieto città

Risultati immagini per orvieto città

Risultati immagini per orvieto città

Mi találomra ültünk be egy nagyon jó vendéglőbe (http://www.lapergolaorvieto.com), amit csak ajánlani tudok, isteni tésztáik vannak. Ha szép az idő, a belső udvarban, a Pergolában nagyon jól el lehet üldögélni.

Országjárás

Airbnb és az olaszok

Ha az olaszok valamibe beleszeretnek, akkor dőlnek a rekordok, elzúgnak a statisztikák: most épp az airbnb a kedvenc. Olyannyira, hogy a forgalmat tekintve világszinten a harmadikok az USA és Franciaország után. Ebben persze az expo is segít. 

A válság teszi, vagy csak divatban van? Régebben a családok második lakása/háza (ez igen gyakori jelenség errefelé, mert a legbiztosabb befektetés az olaszok szemében még máig az ingatlan) üresen árválkodott, kivéve, amikor nyáron 1-2 hónapra végre odaköltözött a család, nyaralni, pihenni, esetleg hazamenni (mert mondjuk elköltöztek délről munkakeresőben, de megmaradt az ingatlan). Luxus volt ez bizony, amit talán ma már kevésbé engedhetnek meg maguknak.

Észrevették, hogy ki lehet ezt használni, és a tengerparti nyaralókat, vagy városi üres lakásokat kiadni a turistáknak. Főleg, hogy az airbnb ideális platform a kereskedésre.

Az airbnb 2011-ben Kaliforniában született, és nagy karriert futott be az elmúlt években. Olaszországban a kiadó lakások/szobák/házak száma e pillanatban több, mint 150.000, 99%-kal több, mint egy éve.

Ezzel, ahogy már írtam is, harmadik a világon a forgalmat tekintve.

A nagymama régi tetőtéri lakása egyszercsak városi loftként tűnt fel a neten, a vendégszoba valóban vendégeket szállásol el (hetente másokat), és a tulajdonosok máris kicsit könnyebben néznek szembe az ingatlanadóval, a megszűnő munkahelyekkel, vagy a hosszabbtávú lakásiadás rémével.

A közvetlen kolléganőm tavaly óta két családi birtokot is feltett a netre, egy a tengernél, egy onnan 40 km-re árválkodott évhosszat, most pedig egymást érik a külfödiek, imádják a helyet, ők pedig fúrnak, faragnak, lelkesen dekorálnak, és naptárat egyeztetnek. Az is előfordul, hogy a már létező agriturismo-kat teszik fel a tulajdonosok az airbnb-re IS, mert minél több a hirdetési felület, annál jobb lesz a kihasználtság.

És egy kis statisztika:

  • az Olaszországba érkező airbnb-s átlagutazó 34 éves
  • az olasz vendégfogadók átlagéletkora 42 év,
  • 56%-uk nő
  • és persze az olaszok is utaznak, leginkább ezekre a helyekre: Párizs, Milánó, Barcelona, London, New York
  • ha Olaszországon belül maradnak, leginkább ezeket a helyeket keresik: Milano, Róma, Firenze, Torino, Salento

Egy lakás (4-6 főre) átlagára egy hétre Torinoban kb. 228 euro, Velencében 563, Rómában 341, Milánóban 422. 

Az Airbnb jelenség fellendítette az adótanácsadók és könyvelők bizniszét, sok munkát ad a takarítónőknek és a felújító brigádoknak, nem beszélve az IKEA bevételéről 🙂

De mivel már hatalmas a kínálat, nem elég egy semleges alapberendezésű lakást összehozni, jobban eladható a hely, ha megkapó neve, érdekes története van, és nem utolsósorban különleges stílusa. Ja és persze a profi képek is fontosak!

Az olasz vendéglátóiparnak kb. egy millió szobája van. Ennek már most legalább 15%-át teszik ki az airbnb-n található szállások. Természetesen a hotelek érdekvédelmi szövetsége, a Federalberghi szabályozást követel (ismerős ez az uber esetéből?), és sokan a lakáskiadók adóelkerülését is emlegetik. Ami sajnos igaz, nem függetlenül attől, hogy az adóelkerülés nemzeti sport errefelé. Maga az airbnb minimális bevétel után adózott tavaly, az, hogy a lakástulajdonosok mit csináltak, senki sem tudja…

Mindenesetre hajrá, itt a nyár, utazzatok! 🙂

Airbnb

Országjárás

Tengerpartok Olaszországban

tenger

Sok turista – főleg ha először jön Olaszországba-, tanácstalan, nem tudja, melyik tengerpartra érdemes menni. Mert tengerpartbòl nincs hiàny, gyakorlatilag fèl Olaszorszàg egy nagy tengerpart. Arròl màr ìrtam az előzőekben, hogy jellegzetes olasz vonàs, hogy mindenkinek megvan a sajàt bejàratù kedvenc tengerpartja, ès van, aki èvtizedeken àt csakis azon az adott helyen tölti a nyàri vakàciòjàt.

Pedig szerintem èpp azèrt, mert van vàlasztèk, èrdemes kalandozni.

Magyarorszàgròl közelebb van ès jòval olcsòbb az Adria, mint pl. a Toszkàn tengerpart. Érdemes tudni, hogy – az olaszok vèlemènye szerint mindenkèpp – a tenger szebb a nyugati ès a dèli partokon. De az Adria kicsit olyan, mint a Balaton dèli partja, lassan mèlyül, biztonsàgosabb, melegebb is, tehàt gyerekekkel mindenkèpp praktikusabb. Nyàri időszakban Jesolotòl Riminiig nagyjàbòl nyolcmilliò turtistàt szolgàlnak ki. Arròl nem is beszélve, hogy – szintèn a helyi sztereotìpiàk szerint az Emilia Romagnaiak szorgos nèp, ès mindent megtesz, hogy a nem tùl szèp tengerpartja ellenère odavonzza a turistàkat. Az elmùlt èvtizedekben minden kitalàlhatò szolgàltatàst kitalàltak, a gyerekek fakultatìv szòrakoztatàsàtòl a kisàllatok ellàtàsàig ès az ingyen biciklikig (a legtöbb hotelben), nem beszèlve az egèsz èjszakai nyitvatartàsròl, a sok bulihelyrol, ès a mindig, minden körülmènyek közt udvarias kiszolgàlàsròl. Tudom, itt biztosan van, akinek van negatìv tapasztalata is, de garantàlhatom, hogy az Adriàn sokkal szìvèlyesebbek a vendèggel, mint a màsik oldalon (hacsak nem a vip-helyekre megyünk). Ami az àrakat illeti, ha előre lefoglaljuk (egy hètre, több szemèlynek), akkor fejenkènt 40-50 euròèrt is talàlhatunk teljes ellàtàssal szàllodàt (esetleg last minute-ben is). Nem mellesleg kèt nyugàgy ès egy napernyő napi dìja is  10-15 eurò körül van, ami jòval olcsòbb, mint màshol. Egyszòval èn nem ìrnàm le olyan hamar az Adriàt.

De most beszèljünk kicsit Toszkànàròl is. Itt gyönyörű helyek vannak, nekem az Etruszk-part a kedvencem (erről is ìrtam màr), San Vincenzo, Marina di Bibbona, Cecina, Populonia. Itt egèszen mèlykèk a tenger szìne, szemben pedig màr Elba szigete, ide is èrdemes legalàbb egy napot kiruccanni. Itt a helyek nagy része szabadstrand, de vigyetek napernyőt, mert nagyon tűz a nap (helyszínen is lehet venni, 10 euró kb az ára). Egyetlen hely van, ahol vannak fák: a Populonia előtti részen, mielőtt elindul az út felfelé (itt hétvégenként nagyon sokan vannak).  A nyugágyak  napi àrai itt màr borsosabbak:  kèt àgyèrt ès napernyőèrt kb. 25 euròt kell fizetni (a màsodik sorban).

Ha èszakabbra megyünk, Viareggio ès attól èszakra, ott mindenekelott megtalàljuk az összes sznobot, ès orosz milliomost, de az egèsznek azèrt van nèmi elegàns auràja. Versiliaban a napi 30 eurò minimum àrral kell szàmolnunk kèt szemèlyre (nyugàgy ès napernyő), de ha felkapottabb helyet vàlasztunk, könnyen kèrhetnek 100 euròt is (ès semmivel sem nyùjtanak többet, mint màshol, hacsak nem azt a megnyugtatò èrzèst, hogy gazdagokkal vagyunk körülvéve. Forte dei Marmi ennek iskolapèldàja.).

Hozzátenném, hogy Viareggioban, Lido di Camaiore-ban a szabadstrand kicsi és elég piszkos (árnyék nincsen, csak, ha magatok visztek egy ernyőt).

Ennèl feljebb, a ligúr tengerparton sziklàs part vàr, àltalàban nagyon szèp, de elèg dràga is.

Fontos tudni, hogy a strandok minőségét állandòan ellenőrzik, ès a kèk zàszlòcska (bandiera blu) jelzi, hogy kivàlò minősègű a vìz, a part (Toszkànàban 18 ilyen van). Ezen a honlapon megtalàlhatò a  bandiera blu jelzèsű, azaz kivàlò strandok listàja: http://www.bandierablu.org/common/blueflag.asp?anno=2014&tipo=bb

Namost, ha dèlre tartunk, ès ott szeretnènk fürdeni, èn tovàbbra is ajànlom Puglia-t, ahol kristàlytiszta, hihetetlen szèp partot talàlunk, a legtöbb helyen nincsenek kièpìtett strandok, ìgy csak kiülünk a nekünk tetsző scogliera-ra (sziklàs part), ès èlvezzük a tengert. Fontos tudni, hogy ennek annyi a hàtrànya, hogy nem mèlyül a vìz, hanem màr egyből mèly, ès a sziklàkròl jò esetben odaerősìtett lètràkon lehet beleereszkedni. Viszont mivel nincs homok, remekül lehet nezelődni egy maszkkal felszerelve, sok viziàllatot làthatunk.

Hasonlò szèp helyekről mesèlnek Szicìliàban, ès egyèb dèli helyeken, de arròl sajnos mèg nem tudtam szemèlyesen meggyőződni 🙂 Ami az àrakat illeti, mondjuk, hogy semmibe sem kerül, kivève a nèhàny kièpìtett strandot, ahol àltalàban alkudni is lehet, ès legfeljebb 5 eurò fejenkènt az àr. Annyi biztos, hogy kevèsbè kièpìtett, kevesebb szolgàltatàst nyùjtò (ha egyàltalàn) helyek ezek, de sokkal sokkal szebbek, termèszetesebbek, mint az Adria.

Országjárás

Turistàknak

Vègre megèrkezett a nyàr, ez abbòl is kiderül, hogy mostanàban sokan keresnek haszonos informàciòt olaszorszàgi ùtjuk megszervezèsèhez. Arra gondoltam, hogy összeszedem azokat a bejegyzèseket, amelyek segìthetnek.

Mindenekelőtt a “theitalianjob” blogon jòl összeszedve sok hasznos dolgot talàlsz, itt:

http://theitalianjob.hu/archives/2009/06/11/olasz-nyaralas-gyakran-ismetlodo-kerdesek/

De aztàn jöjjenek a sajàt bejegyzèsek…

Az èlelmiszeràrakròl, ès fajtàkròl itt ìrtam:

https://olaszorszagbajottem.wordpress.com/2009/06/10/mindennapi-elelmiszerek-ara-es-minosege/

A tengerről ìrtam nèhànyszor, erre keressètek:  https://olaszorszagbajottem.wordpress.com/2009/07/21/tengerpartok-olaszorszagban/

https://olaszorszagbajottem.wordpress.com/2009/04/20/toszkan-tengerpartok/

Ha Firenzèbe, vagy környèkère készültök utazni, akkor a Firenze kategòriàt böngèsszètek (ld. balra:).

A Turizmus Olaszorszàg kulcsszò alatt màr sok bejegyzèst talàlsz, ide kattints: https://olaszorszagbajottem.wordpress.com/tag/turizmus-olaszorszag/

Es vègül: ha nemcsak Toszkàna èrdekel, böngèszd az Orszàgjàràs rovatot (szintèn balra :).

Ha pedig kèrdèsed van, csak ìrj nyugodtan 🙂

Országjárás

Omlik Pompei

Pompei

Abban nincs vita, hogy Olaszország a világ egyik (ha nem a) legtöbb turistát fogadó országa (lakosai szàmàt tekintve plàne). Különféle számítások vannak arra is, hogy a világ műemlékeinek hány százaléka található itt. Magunk közt szólva én az ilyen számítgatásoknak nem sok értelmét látom, de ha muszáj valamivel megtámogatni a turisták hadát állandóan nyögő helyieket, hát legyen. Ugyanakkor a válság miatt, vagy csak úgy egyébként, az elmúlt két évben csökken az idelátogató turisták száma: 2007-ben 2,6%-kal, 2008-ban 3,8%-kal csökkent az olasz múzeumokat és régészeti helyszíneket felkereső turisták száma. Az egyetlen helyszín, amelyik növekvő turistaszámmal számolhat, nem olasz: a vatikáni múzeum-együttesről van szó.

Ezzel párhuzamosan egyre több cikk jelenik meg a külföldi sajtóban (méghozzá a legtöbb turistát küldő országok sajtójában) arról, hogy az olaszok rosszul kezelik a kérdést, és a túlzott bürokrácia csak akadályozza a problémák megoldását. Ezt is megszámolták, 2008. januárja óta 3850, az olaszországi művészetekkel kapcsolatos tartalmú külföldi cikket tartanak számon (ami ezek szerint az összes ilyen tartalmú cikk 12,5%-a lenne), ezek nagy része a túlzott bürokráciát, a pénzügyi megszorításokat okolja, de szólnak még gondatlanságról, vandalizmusról, és nem megfelelő nyitvatartási időkről is.

Tény, hogy a 6500 múzeum és ásatási helyszín, meg az azokat látogató turista is nagyon sok, és egyelőre átfogó intézkedést nem terveznek. Három szimbolikus, kezdő lépést azonban készek megtenni, és ez talán nem is érdektelen, lévén, hogy fontos helyszíneket érint.

Pompeiben szeretnének tenni valamit, ahol naponta 10 cm erodálodik az ókori vulkánkitörés által megőrzött területen.

A Colosseum-Forum Romanum helyszínt talán a mostani 16 órai zárásnál tovább fogják nyitva tartani, ami nem hátrány, mert a legnagyobb turistatömegeket számon tartó nyári hónapokban éppen a nappali órákban arra sétálgatni felér egy hőgutával – tudom, tavaly én is próbáltam-, míg az esti enyhébb időben sokkal kellemesebb lenne (már amennyiben a többi párezer turistát feledni tudjuk valahogy). 

A harmadik ilyen intézkedés pedig a Brera-t illeti, ahol megpróbálják átgondolni az épületegyüttes (Pinacoteca, Academia stb.) működési politikáját, javítani a szolgáltatásokon, amelyek mostanra már elévültek, főleg a nagyobb külföldi múzeumok (pl. Louvre) újításaihoz képest (nyitott múzeum, interaktív tevékenységek stb).

Infrastruktúra, Országjárás

Végre! Megnyitották a mestrei átjárót

Nekünk, akik rendszeresen utazunk „Kelet” felé, régen várt hír, hogy elkészült végre a mestrei autópályaszakasz. Trieszt felé menet menetrendszerűen fennakadtunk, és akár órákat is dekkoltunk azon a hiányzó autópálya-szakaszon, amit Mestre város körgyűrűje pótolt valamennyire. Az évek haladtával egyre nehezebben, ugyanis az elmúlt 5 évben a Kelet-Európa felé irányuló és onnan érkező forgalom 458 százalékkal megnőtt (hihetetlen kamionsorok mindenhol, minden napszakban).

Az északi (nagyon termelékeny, ezért aztán nagy kereskedelmet sok szállítással bonyolító) részek már réges-régen megunták, hogy a közösbe adott pénzükből épp csak náluk nem épülnek elég gyorsan az életbevágóan fontos autópályák és egyéb infrastrukturális fejlesztések. A Lega Nord ilyesfajta elégedetlenség táptalaján kelt életre – de erről majd egy másik bejegyzésben….

A lényeg, hogy a passante di Mestre most már megvan. Tegyük hozzá, hogy Szlovénia felé már majdnem teljes az autópálya-lefedettség. Már csak a Maribor utáni 30 kilométernyi összekötés hiányzik, na meg az, hogy az EU elég erősen dorgálja a szlovénokat, hogy ne „büntetővámot” szedjenek (a minimális fél éves matrica 35 euró), hanem korrekt áron hagyjanak áthaladni az országon, és már egyenes út vezet haza 🙂