Mindennapok

Római szerződés 60

A római szerződés vagy más néven EGK-szerződés Franciaország, az NSZK, Olaszország és a Benelux államok államok által 1957. március 25-én Rómában aláírt, és 1958. január 1-jén hatályba léptetett nemzetközi szerződés, amely létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget, a mai Európai Unió elődjét.

Ma van 60 éve.

Sokan sokat köszönhetünk ennek. Hogy mást ne mondjak, pl. azt is, hogy manapság csak úgy fogja magát az ember, és eljön Olaszországba élni. Meg erasmusos diákként utazgatunk. Ehhez már útlevél sem kell.

Mi történt 60 éve?

Egy hétfői nap volt, amikor a hat ország külügyminiszterei aláírták a szerződést. Pontosabban kettőt írtak alá: az Európai Gazdasági Közösség szerződésén kívül az Euratom (Európai Atomenergia Közösség) alapszerződését is.

Egy hivatalos ünnepséggel a Palazzo Senatorio-ban megalakult au EU.

A szerződés előírta az Európai Parlament megalakítását, amely akkor 142 képviselőből állt, akiket a hat tagország nevezett ki.  A parlament alapuló ülését 1958. március 19-én tartották Robert Schuman elnökletével.

Risultati immagini per trattato di roma

Rómában ma vannak a hivatalos megemlékezések az EU államok vezetőinek részvételével. 

Ki gondolhatta, hogy 60 évvel az aláírás után az orly-i és londoni merényletek közepette teljes hadi készültségben fogjuk ünnepelni az évfordulót.  

Rómát gyakorlatilag teljesen blokkolják a mai napra, a kukákat leszerelik, a metrólejárókat lezárják, a csatornafedeleket lehegesztik. A belvárosba csak az ottlakók mehetnek be, és a szokásosnál 2000-rel több rendőr és katona lesz kivezénylve.

 

Wiki cikk a szerződésről itt.

Infrastruktúra

Erasmus 30

Idén lett 30 éves az Erasmus program, és hogy miért egy olasz tematikájú blogon írok róla? Mert megálmodója, kitalálója és előmozdítója egy olasz volt, Sofia Corradi.

Amikor a ’60-as évek végétől elkezdett vele házalni az EU-s intézményekben, kicsit még bolondnak gondolták, de nem adta fel. Meg volt róla győződve, hogy kellene valamilyen megoldás arra, hogy az EU-s országok fiataljai elmehessenek tanulni egy kicsit más országokba is. Tegyük hozzá, hogy azért ez a forradalmi ötlet nem volt annyira forradalmi, hiszen a középkorban az inasok szintén más országokba vándoroltak, hogy kitanulják a mesterségük fortélyait. Pedig még sem tömegközlekedés, sem kreditrendszer nem volt.

Sofia Corradi pedagógus volt, és 1969-ben az olasz egyetemek rektori konferenciáján dobta be először ezt az ötletet. Ott tetszett is, de hiába próbálta előremozdítani európai szinten, ezzel meg kellett várnia 1986-ot, amikor is Francois Mitterrand francia köztársasági elnök szárnyai alá vette a kezdeményezést.

A program nevét a holland humanista Rotterdami Erasmus-ról kapta, aki évekig utazott Európában a 15. és a 16. század fordulóján.

Miért is jó, hogy a jövő értelmisége nem csak a saját országában szociálizálódik? Mert nyelvet tanul (ha már nincs egy egységes nyelvünk), megismeri egy másik ország kultúráját, szokásait, meglátja, hogy az ott élők is csak emberek, pont ugyanolyan gondokkal, mint otthon. És persze kapcsolatokat épít, amiből aztán együttműködések nőhetnek ki a későbbiekben. Röviden ezek az erasmusosok (is) építik Európát, meg az országok  közötti békét, ami ma nekünk olyan természetes, pedig a történelem folyamán sosem volt az .

Az “építők” sokan vannak: az elmúlt 30 évben több, mint 3,5 millió személy vett részt a programban.

A 3,5 millió résztvevő 10%-a olasz volt. Spanyolországgal, Németországgal és Franciaországgal együtt Olaszország is a legtöbb utazó erasmusos diákot kibocsátó európai országok között van.

Az öt legaktívabb kibocsátó olasz egyetem a Bolognai, Padovai, Sapienza (Róma), Torino és Milano állami egyeteme.

Az olasz fiatalok legkedveltebb célpontjai Spanyolország, Franciaország, Németország, Anglia és Portugália. 

A fogadó olasz egyetemek ebben a sorrendben fogadnak külföldi diákokat: Bologna, Roma, Padova, Firenze, Milano.

A kezdetektől változott többminden, például a legújabb tervezési periódusban nemcsak egyetemi diákokat, hanem középiskolai diákcseréket és tanárok külföldi képzését is finanszírozzák. Ezzel a kibővített tevékenységgel már 6 milliónyian utazhatnak majd a program keretében.

A cserediák életérzés ma  már szerencsére sokunk élménye, sőt, film is született belőle: a “Lakótársat keresünk” (Auberge espagnol) című francia filmből több részt forgattak (aki  még nem látta, annak kötelező, itt pl.).

Utazni, tanulni, szerelmet találni

Szerintem mindenki ismer olyat, aki az erasmusos féléve alatt találkozott a nagy ő-vel (eggyel legalábbis :). Az Európai Bizottság 2014-ben felmérést készített erről is, 71.000 régi és új résztvevőt meginterjúvolva. Az olasz eredmények maguként beszélnek: az olasz résztvevők 37% -nak van tartós kapcsolata olyan nem olasz társsal, akivel erasmusos ideje alatt ismerkedett meg. A becslések szerint EU-s szinten a 30 év alatt kb. 1 millió erasmusos gyerek született ezekből a kapcsolatokból.

Finanszírozás

Olaszországban 2017-ben 60 millió eurót szánnak a programra, ez évről évre nő, de még mindig nem tudnak minden jelentkezőt finanszírozni.

EU-s szinten a jelenlegi 7 éves periódusra 14 milliárd eurót szánnak, ami soknak tűnik, de a teljes EU-s 7 éve költségvetésnek csak az 1%-át teszi ki. Soha jobb befektetést…

Kultúra

Utcanevek – 2

A sorozat első része itt. 

Kezdjük Ricasoli-val, csak mert tetszik a hangzása. És mert firenzei kötődése van.

Immagine

Tehát.

A Ricasoli család a legrégebbi firenzei nemesi család, amely kora középkori eredetű.

Az első utalások a Ricasoli családra a 11. század elejéről valók, és már akkor egy gazdag és hatalmas, nagy földekkel rendelkező családként írják le őket. A száli frank dinasztiához tartozó Guinigi di Ranieri báró leszármazottai, akit a 2. Lajos (akkoriban, a 8. században Itália uralkodója) küldött Toszkánába 865-ben, majd ún. conte imperiale-vá tette, Siena környéki földeket adományozva neki.

Itt álljunk meg egy szóra, érdekes ez a conte imperiale / conte palatino szembeállítás. A conte imperiale azaz Conte del Sacro Romano Impero (A Szent Római Császárság grófja) volt. Ez azt jelentette, hogy közvetlenül a császár vazallusa volt, és egy császári feudum tulajdonosa. Ezzel szemben a conte palatino a frankok királyainak vazallusa volt, tőlük kapta a címet és a birtokokat.

A Ricasoli-k eredetét sosem vonták kétségbe, mivel nem egy franktól, hanem egy longobárdtól származtak: Geremia (Ildebrand fia).  Ezt Gergely pápa egy bullája igazolja, amely szerint templomokat, kastélyt és földeket kapott az uralkodótól.

Először Mugelloban, majd Chiantiban is meglehetősen ütemesen terjeszkedtek.

A  13. században egy ideig két tűz közé szorult a család: a Firenzei köztársaság nem különösebben kedvelte őket, mert siena-val határos birtokaik voltak, sőt itt-ott el is vettek tőlük földeket. Ugyanakkor firenzéhez tartozóként Siena is támadta őket. Ezt megelégelvén a 13. század végén Firenzébe költöztek. Itt egy ideig eltartott, míg sikerült nekik fontosabb posztokat, közjogi rangokat megszerezni. Ironikus, hogy ugyan ők voltak az egyik legnagyobb földtulajdonnal rendelkező firenzei család (Chiantiban, a Valdarno északi részén), nevüket mégis a selyemkereskedők és a gyapjúkészítők listáin találjuk, ami nem volt valami elegáns akkoriban sem.

Végtelen sok földdel rendelkeztek, de magasabb rangot csak a Medici család I. Cosimo-ja adott nekik a bárói címmel a 16. században.

Castello di Ricasoli
 Akiről viszont a sok toszkán utcát elnevezték, kétség kívül Bettino Ricasoli volt, a vasbáró (il Barone di ferro). Az 1809 és 1880 között élt politikus Firenze polgármestere volt, és az újonnan egyesített Itália 2. miniszterelnöke (Cavour után).
Bettino Ricasoli.jpg
Nem volt egyszerű dolga: az újszülött államot akkor még csak Anglia ismerte el országként, Róma és Veneto még nem is tartoztak hozzá.  A már meglévő államon belül pedig létre kellett hozni a gazdasági, kulturális és adminsztratív (jogi, iskolarendszeri stb.) egységet. Délen virult a brigantikultúra (brigantaggio) a pápa és a Bourbonok támogatásával, akik (a még független) Rómába menekülvén próbálták destabilizálni az új államot.
Bettino Ricasoli határozott lépéseket tett. A brigantaggio letörését segítendó teljhatalmat adott Enrico Cialdini tábornoknak. Számára ez csak egy sima bűnözési probléma volt, nem értette, hogy a jelenség mögött a dél valós problémáit kellene keresni és megoldani. (Ez megérne egy másik bejegyzést.)
Majd egész Itáliára kiterjesztette a savoyai állam (stato sabaudo) rendelkezéseit, többek között a területek felosztását régiókra és provincia-kra. Garibaldi önkénteseinek nagy részét befogadta a hadseregbe, és Mazzini-t is visszahívta a száműzetésből.

 

Külpolitikai tevékenysége is jelentős: 1861-ben a Francia állammal elismertette Itáliát, de nem sikerült neki kiegyezni a Vatikánnal, bár szerette volna az egyesített Itália részeként látni a Szentszéket is.

De II. Viktor Emmánuel király eközben kicsit keresztbeszervezett Ricasolinak: neki fontosabb volt Veneto, mint Róma, és már a dalmáciai partaszállást tervezte, hogy a Habsburg birodalmat destabilizálja.

Több más ellenzőjének is sikerült nehézségeket támasztania nagyszabású terveivel kapcsolatban, így Ricasoli 1862-ben lemondott. Ezután még visszatért miniszterelnökként, 1866 és 1867 között. Ezalatt történt, hogy III. Napóleon feljánlotta neki Velencét, ha megszakítja Itália szövetségét a poroszokkal, amit ő nem fogadott el.

Egyébként ő is, mint sok más az akkori események főszereplői között, szabadkőműves volt.

Országjárás

Casentino

Toszkána észak-keleti részén található a Casentino nevű tájegység. Nem tartozik a legismertebbek közé, pedig sokféle pihenési lehetőséget nyújt a turistáknak.

Risultati immagini per casentino mappa

Az Arno folyó felső folyásának völgye található itt, maga a folyó a Monte Falterona-n ered.

A táj jellemzően dombos -hegyes, a Pratomagno és a már említett Monte Falterona található itt, nem beszélve a “Parco Nazionale delle Foreste Casentinesi” Nemzeti Parkról. A kirándulók csodálatos hegyi utakat próbálhatnak ki a környéken.

A völgyben pedig szebbnél szebb kis falvak, városok vannak, amelyeket a turizmus még nem sajátított ki teljesen magának.

Mivel történelme folyamán sok összetűzést látott a különböző népek között, igen sok várral rendelkezik, amelyek nagyon jó állapotban vannak máig. Nagyon szépek a román kori templomok, a nagyon jó állapotban megőrzött városmagok, és persze gasztronómiailag sem fogunk csalódni. Ez utóbbihoz egy kis kedvcsináló: a “szürke sonka” (prosciutto grigio), a sáfrány, az aprószemű fagiolo zolfino nevű szárazbab, a különféle mézek, és a mazsolás kalács mind-mind a rusztikus falusi konyha ételeit hozzák hozzánk közelebb.

Risultati immagini per gastronomia casentino

Risultati immagini per cesto prodotti  casentino

A legközelebbi nagyváros Arezzo, de Firenzéből is egy óra alatt elérhető a Consuma nevű hágón át.

Egy kis ízelítő a meglátogatandó helyekről:

POPPI

Risultati immagini per poppi

Risultati immagini per poppi

STIA

Risultati immagini per stia

BIBBIENA

Risultati immagini per bibbiena

Risultati immagini per bibbiena

MONTEMIGNAIO

Risultati immagini per casentino chiese

ROMENA

Risultati immagini per casentino chiese

CAMALDOLI

Ez a Szent Romuáld által ezer évvel ezelőtt alapított Bencés rend, amelynek alap fogadalma a a csend. Éppen ezért egymástól elkülönített kis házakban éltek a szerzetesek. Magyarországon is jelen voltak, a kamalduli rendnek Majk-on van ma is látogatható apátsága.

Risultati immagini per camaldoli

Risultati immagini per camaldoli

LA VERNA

Ezt az apátságot viszont Szent Ferenc alapította 1224-ben, és a mai napig zarándokhely.

Risultati immagini per la verna

Risultati immagini per la verna

TÁJ

Risultati immagini per casentino

Risultati immagini per casentino

Risultati immagini per casentino

Risultati immagini per casentino

Infrastruktúra

Pisa reptér – közlekedés

Mivel sokan utaztok ryanair-rel Pisa-ba/-ból, fontos lehet az alábbi információ.

Risultati immagini per pisa mover

2017. március 18-tól működik a Pisa  Mover-nek nevezett vezető nélküli vonat, amely a reptér és Pisa vonatállomás között közlekedik oda-vissza reggel 6.00 és este 24.00 között 10 percenkénti indulással. Az út maga 8 percig tart.

Jegyárak: 

  • € 2,70 egy útra (Stazione FS-Pisa Centro/Aeroporto Galilei vagy vissza)
  • € 2,50 oda-vissza San Giusto-Aurelia megállóig /- tól (ahol a hosszútávú parkolók vannak)   – ugyanez € 1,20 vasárnap és ünnepnap
  • Más vonatjeggyel együtt lehet kiegészítő jegyet venni erre is az állomásokon.

Csak infóként mondom, hogy Firenze – Pisa között 8,10 egy útra a jegy. Ehhez jön a kiegészítő a Pisa Mover-re.

Azért is fontos információ, mert az utóbbi időben kritikán aluli lett a Firenze-Pisa közötti autóbuszos összeköttetés. 

Régebben két busztársaság versenyzett az utasokért, mostanra csak a ryanair által működtetett Autostradale maradt. Így ez utóbbi emelt a jegyárain: ha nem elővételben online veszi az ember, oda-vissza 20 euró a jegy (online 13,50).

Idéntől pedig még a neten sem lehet pontos járatra foglalni helyet, csak egy adott napra. Ez azt jelenti, hogy az ember odamegy indulás előtt a buszhoz, és simán lehet hogy nem fér fel rá – bár van jegye. Esetleg közelharcot kell vívnia, hogy ő még felférjen. Ha nagyon sokan maradnak le egy adott buszról, akkor (előre tervezetlenül) indítanak más buszokat, de ez sokszor csak annyit jelent, hogy a későbbi járatot indítják előbb. Azt ne kérdezzétek, mi van azokkal, akik a későbbihez mennek ki, de már csak a hűlt helyét találják.

Márciusban utaztam az autostradale-val, és mindkét esetben nagyobb csoportok vették igénybe előre váltott jegyekkel, amivel őket engedték fel először, attól függetlenül, hogy az egyedül utazónak is volt a kezében jegy.  És a szezon még csak most kezdődik….

Ha nem repülőhöz megy, akkor még csak-csak elfogadja az ember, ha későbbi buszra fér fel, legfeljebb bosszankodik. De ha repülőgépre szeretnél felszállni, akár le is maradhatsz róla egy ilyen buszprobléma miatt. Úgyhogy én most egy ideig inkább vonatozni fogok…

 

Munka-tapasztalat

Népszavazás a voucher-ról. Vagy mégsem?

Olaszországban is népszavazási izgalmak vannak, még ha nem is okozott olyan nagy mozgást, mint Budapesten a NOlimpia mozgalom.

Risultati immagini per voucher referendum cgil

A téma annál fontosabb. Írtam már az elmúlt években elharapódzott voucher-rel való munkavállalásról itt. A jó olasz munkaadók egyre többször használták ezt az eredetileg alkalmi munkavállalásra kitalált munkabónt a rendes munkák elvégeztetéséhez is.

Ezt megelégelte a legharcosabb olasz szakszervezet, a CGIL, és elegendő aláírást gyűjtött össze ahhoz, hogy a kérdésről egy népszavazást írjanak ki. Ezt néhány napja jelentették be, és láss csodát, a kormány tegnap már belengette a voucher-eket szabályozó (részben eltörlő) törvényt. Ha ez igaz lesz, akkor népszavazásra sem lesz szükség, visszaszorítják ezt a lehetőséget oda, amire eredetileg szolgált: az alkalmi munkákra

Cikk itt olaszul.

 

 

Kultúra

Utcanevek – 1

Ahogy Magyarországon bármely faluban vagy városban találunk Petőfi, Kossuth és Széchenyi utcát/teret, Olaszországban is megvannak a sztár névadók. Vannak persze elvont fogalmak is: Libertá, Indipendenza, Repubblica – ezek fontosak, hiszen az egyesült ország létezésének alapkövei. Ám engem most az emberekről elnevezett utcák érdekelnek – sőt, maguk az emberek.

Risultati immagini per via senzanome

De mielőtt kiokosodunk arról, ki volt Ricasoli, Cavour, Matteotti, Mazzini és Marconi (direkt nem Garibaldival jövök, őt mindenki ismeri), nézzük meg az általános statisztikákat.

Olaszországszerte majd’ 8000 (pontosabban 7870) utca neve “Roma”, ezt követi Garibaldi (5472), Marconi (4842), Mazzini (3994), Dante Alighieri (3793), Cavour, Matteotti és Verdi.
Ezután egy dátum jön: November 4 (IV Novembre) – az első világháborút Olaszország számára lezáró békeegyezmény dátuma.
11. helyen egy pápát találunk: 23. Jánost (Giovanni XXIII).
Aldo Moro a 14., Antonio Gramsci a 15., Alcide De Gasperi a 19. közterület-névadói gyakoriságot tekintve.

A szentekről se feledkezzünk meg, Szent Rókus (San Rocco), Szent Antal (Sant’Antonio), Szent Ferenc (San  Francesco), Szent János (San Giovanni) és Szent Márton (San Martino) ebben a sorrendben jönnek a 100-as listán.
A művészek között Dante és Verdi, Manzoni, Carducci, Leopardi, Pascoli, Leonardo Da Vinci, Foscolo, Rossini, Puccini, Bellini, Petrarca, Michelangelo Buonarroti merülnek fel leginkább utcanévként. Ebből az operaszerzőket, Dantet, Leonardo-t és Michelangelot szerintem mindenki ismeri (legalább névről), ellenben mondjuk Ugo Foscolo vagy Leopardi már feladná a leckét egy nem olasz szakot végzett embernek.

Ne feledkezzünk el a felfedezőkről / tudósokról sem: Kolombusz (Cristoforo Colombo), Alessandro Volta, Enrico Fermi és Galileo Galilei legalábbis tananyag a magyar iskolákban is.

November 4 után XXV Aprile, XX Settembre, Primo Maggio is gyakran szerepelnek a térképeken.

És persze rengeteg a kapcsolat a Risorgimento-val és világháborús területvédő törekvésekkel: Cesare Battisti, Vittorio Veneto, Piave, Monte Grappa, Nazario Sauro, Fiume, Gorizia, Isonzo, Goffredo Mameli, Guglielmo Oberdan.

Két király is belefér az első 100 névadóba: Umberto I, Vittorio Emanuele.

Női névadó (ahogy szerte a világon) viszont kevés van: Santa Maria és Santa Lucia van, meg még Regina Margherita. Elszórtan északon Anita (Garibaldi társa) és a kedvencem, Irma Bandiera – de ők már a százas névadó körön kívül. Ettől függetlenül írok majd róluk.

Tehát kulturális kalandra fel: az ismeretlen olasz névadókat fogjuk felfedezni ebben a sorozatban.
Cikk itt. 

Étel - ital

Spárga

Mert kezdődik a vadspárga (aztán a bolti spárga) szezon.

A rizottóról már írtam itt.

sparga.jpg

De nagyon jó a spárgás torta is. Ezt a franciás receptet sokféleképpen lehet ragozni, elrontani viszont nehéz.

Kell egy alap tészta. Ez lehet bolti leveles (nem mélyhűtött), vagy omlós (pasta brisé). Ez utóbbi omlósat elő lehet állítani otthon is: 20 dkg liszt, 10 dkg vaj, 1 tojássárgája, só, bors év némi hidegvíz összetevőkből meggyúrod, egy tortaformába nyújtod (lehet persze más forma is) és mehet is tovább. El lehet készíteni előre a tésztát, és hűtőben tárolni. Én próbálkozom a lisztekkel is, durum, vagy részben teljes kiőrlésű, ahogy tetszik.

Erre a vékonyra nyűjtott tésztalapra (a forma oldalára is jusson) jönnek a feltétek: ha húst is esztek, akkor sonka vagy akár bacon szeletek. Aztán persze és mindenekelőtt zöldség. Pl. vízben előfőzött vagy párolt spárga, kis olajon párolt cukkini, padlizsán, gomba, spenót, akár kelkáposzta is…. Én ritkán keverek többfélét, de ízlés kérdése.

És utána jöhet a tojásos lezárás. Ezt már csak akkor tedd rá, mielőtt beteszed az előmelegített sütőbe, különben elázik a tészta. 4 tojást felverek, mehet bele vagy egy tejföl, vagy egy natúr joghurt, esetleg egy kis tejszín. Só, bors és két nagy marék reszelt sajt. Én még szerencsendiót szoktam bele reszelni.

Előmelegített sütő -attól függően, milyen a tészta. Ha leveles, akkor legyen 200 fokos a sütő, ha nem, akkor elég 170 fok is. Addig kell sütni, míg szépen megpirul a teteje.

Mivel állandóan változnak az összetevők (milyen sajt, milyen tejtermék), sosem ugyanolyan ízű. Friss salátával nagyon jó.

Risultati immagini per torta di asparagi

Étel - ital

Polenta

Martine-nak

Gyors vacsora: polenta paradicsomszósszal és parmezánnal.

A polenta instant, 8 perces. A paradicsomszósz egy nagyobb hústekercseket is tartalmazó kiadásból mentve (a többi ment a fagyasztóba). A parmezánt meg reszelve vettem.

Paradicsomszósz helyett mehet paradicsomos húsos ragu, gombaragu vagy krémes sajt, párolt zöldség is a polentára, esetleg a maradék pörkölt…