Népszavazás 2016 – 2

Most már tényleg közeledik a népszavazás dátuma (december 4.), ezért aktuális a múltkori bejegyzés folytatása.

Risultati immagini per referendum si no

Az utolsó kérdés, amiről eddig nem esett szó, az a szenátus  – és a kétkamarás politikai berendezkedés – kérdése. Ez a legösszetettebb kérdés, és nekünk idegen is, lévén Magyarországon csak egy ház van (a parlament).

Az olasz “tökéletes kétkamarás rendszer” (bicameralismo perfetto vagy paritario) azt jelenti, hogy a törvényeket úgy hozzák meg, hogy a parlamentben javasolt és elfogadott törvényszöveg feltétlenül átmegy a szenátushoz, és fordítva. Ha az egyik ház nem ért egyet az utolsó vesszőig bezárólag, nem lehet törvényerőre emelni a javaslatot, és visszaküldik a beterjesztőnek. Ezért vitás kérdésekben fennáll a veszély, hogy a törvényjavaslatot ide-oda küldözgetik, elhúzva ezzel a döntést és a jogerőre emelést.

Mindkét háznak el kell fogadnia az új kormányt (választások után, vagy ha valamiért új kormány alakul), ez előfeltétele annak, hogy az felállhasson, illetve mindkettő visszavonhatja a bizalmát az aktuális kormánytól.

Minden országnak a saját történelméből kifolyólag alakul a politikai rendszere, Olaszországban a fasiszta rendszer bukása után azért így alkották meg a rendszert, hogy a törvényhozás demokratikussága a lehető legjobban biztosítva legyen – és kétfelől legyen vétólehetősége a két háznak.

Egészen röviden néhány információ a két házról.

PARLAMENT. 630 választott képviselő alkotja. 18 évnél idősebb választópolgárok választják meg őket, a képviselőknek minimum 25 évesnek kell lenniük. A parlament elnöke elnököl, amikor a két kamara együtt ülésezik, ő a harmadik legfontosabb közjogi méltóság.

SZENÁTUS: 315 választott szenátor alkotja + néhány élethosszig tartó szenátori megbízatással rendelkező, nem választott személy (minden volt államelnök, és az épp aktuális államelnök által kinevezett 5 szenátor, akik valamilyen területen az országnak fontosat alkottak. A választott szenátorokat a 25 évnél idősebb választók választják meg, szenátor 40 év felett lehet valaki. Amennyiben az államelnök meghal, lemond vagy nem tudja ellátni a feladatát, a szenátus elnöke helyettesíti őt. Ezért az szenátus elnöke a második legmagasabb közjogi méltóság.

A javasolt változtatás az lenne, hogy ennek a tökéletes kétkamarás rendszernek legyen vége, ezentúl csak a parlament képviselőit választanák az állampolgárok, és a parlament egyedül adhatna bizalmat a kormánynak, és végezné a törvényhozási munkát. 

A szenátus a mai formájában megszűnne, de nem tűnne el teljesen. Továbbra is a szenátus nevet használnák, de más jelentéssel. Az új szenátusnak a tagjait  a régiók és városok/falvak választanák a regionális tanácsnokok és polgármesterek közül (100 főt). 

Ez az egyik leginkább kritizált pontja a javasolt változtatásnak. Sokak értelmezésében a már egyébként is belterjes olasz politikai életben ahelyett, hogy a  nép választana képviselőket (a szenátusba is), majd magukat megválasztgatják (kéz kezet mos, és egyéb érdekek alapján) a már egyébként is közpénzek közelében levő politikusok.

De mivel még nincsen pontos törvényjavaslat az új szenátus megválasztási metódusáról, már az is felmerült, hogy valamilyen módon a szavazók mégis kifejezhetnék a preferenciáikat a szenátusba majdan bekerülő  regionális tanácsosokat és polgármestereket illetően, amikor a parlamenti helyekről szavaznak. Ez meg a fából vaskarika esete lenne (eltöröljük a válazsthatóságát, de aztán mégis valahogy a np mondja meg, kik legyenek…).

A valós probléma az, hogy Renzi sem merte egészen egyszerűen eltörölni a szenátust, aminek valóban értelme lenne. Ahhoz sok a háttérlobbi, és rövid idő alatt ember nincsen aki ezt át tudná verni a politikusokon. A javasolt megoldás pedig még jobban megnyitná az utat a további korrupció előtt.

A reform szerint egyébként mindenképpen nagyban csökkenne a szenátorok száma (315 helyett 100), tehát ha más nem, ezen lehetne spórolni.

Végül egy kisebb horderejű kérdés, a népi kezdeményezésű törvényekkel kapcsolatosan.

A javasolt változtatás az, hogy ezentúl 150 000 aláírással lehessen kötelezni a parlamentet, hogy egy adott kérdésről törvényt terjesszen be – jelenleg 50 000 aláírás is elég. Cserébe viszont kötelező lesz a parlamentnek tárgyalni a javaslatot, ha megvan a 150 000 aláírás. Ezzel együtt bevezetnének egy új típusú népszavazást is, a “propositivo” (javasló) vagy “di indirizzo” típus azt jelenti, hogy a parlament egy adott témában (amiről a népszavazás szól) törvényt köteles alkotni.

2016. november 30. at 16:34 1 hozzászólás

Fúziós kelkáposzta

A múlt pénteken vettem egy fej kelkáposztát, és háromféle olaszosan magyaros, vagy magyarosan olaszos étel lett belőle.

Toszkánában egyébként fontos téli zöldség a cavolo nero, ami ez lenne:

Risultati immagini per cavolo nero

A hagyományos paraszti konyha számos fogásának alapanyaga. És amit cavolo nero-ból el lehet készíteni, azt kelkáposztából is – gondoltam én, még ha kicsit fúziós konyha jellege lesz is.

Első volt a csicseriborsós, kelkáposztás, kolbászos zuppa, azaz sűrű leves. 

Én az utóbbi időben nem használok konzerv zöldégeket, hüvelyeseket sem, ezért az előkészületek több időt igényelnek. De ha valaki gyorsabban szeretne elkészülni, akkor jöhet a konzerv vagy fagyasztott csicseriborsó is. Két nagy adagra szól a recept.

A száraz csicseriborsóból három marékot előző este beáztatok.

Másnap hagymát pirítok olajon, és amikor már üveges, egy-két gerezd apróra vágott fokhagymát, valamint szeletelt kolbászt adok hozzá. Most volt magyar füstölt kolbászom, de ha nem megy épp haza az ember, akkor jöhet a sima nyers toszkán kolbász. Ami így néz ki:

Risultati immagini per salsiccia

Ezt szoktam belemarcangolni a hagymás alapba és jól átforgatni, megpirítani.

Ehhez jön a csicseriborsó, felöntöm bőven vízzel, dobok hozzá 2-3 babérlevelet, és 4-5 felszeletelt mini paradicsomot. Ha épp nincs otthon friss paradicsom, akkor jöhet bele 2-3 evőkanál paradicsomszósz, esetleg sűrített paradicsom. Ezt én 2 órán át főzöm kislángon, amire a száraz csicseriborsó miatt van szükség. Ha előfőzött borsót vagy konzervet használsz, akkor elég egy félóra. Még nem sózom ebben a fázisban.

(Előfőzött hüvelyesek: ha otthon vagyok egy délután vagy este, akkor sokszor megfőzök egy nagyobb adagot a csicseriborsóból / babból / lencséből – ugyanúgy, mint leírtam, csak persze mindenből arányosan nagyobb adagot használok. Ezt több porcióban lefagyasztom, így ha levest, vagy csicseris / babos tésztát főzök, akkor csak reggel ki kell venni a mélyhűtőből a levesalapot.)

Tehát amikor a csicseri már puha, hozzáadok 4 db kockázott krumplit, és egy harmadfejnyi kelkáposztát apróra szeletelve. Sózom, borsozom.

30-40 percet kell még főzni legalább, de csak jót tesz neki, ha minél kisebb lángon minél tovább főzzük. És a főzés végén még erélyesen el szoktam nyomni egy pár csicseriborsót és krumplit benne, hogy sűrűbb legyen.

Olaszországban sosem hagynak rajta sok levet, és én is úgy szeretem, ha nem leveses, hanem inkább egytálételes a hangulata.

Risultati immagini per zuppa ceci verza patate Saját képem most  nincs, mert nem készültem bejegyzésre. Legközelebb pótolom, és lecserélem ezt a neten talált képet.

_________________________________

Kelkáposztás, bacon-ös tészta. 

A második harmad kelkáposzta így végezte🙂

Hagymát dinsztelek itt is, majd hozzáadom az apró darabokra vágott füstölt (esetleg főtt) húsosszalonnát. Itt Toszkánában ezt használom, ilyet otthon is lehet kapni. Lényeg, hogy eleve vékonyra legyen szeletelve és még azt én elkockázom. Nem baj, ha összeragadnak, mert majd állandó kevergetés mellett a hagymával együtt szétesik apró darabokra.

Risultati immagini per pancetta danese esselunga

Ehhez adom az apróra szeletelt kelkáposztát és felöntöm egy kis fehérborral. Ha az elpárolgott, akkor még egy pohárka víz mehet bele, meg só és bors.

Lefedve addig főzöm, míg meg nem puhul. Kevés levet hagyjunk azért neki, mert amikor kifőzöm és leszűröm a tésztát, akkor ebbe forgatom majd bele, sőt, egy percig össze is szoktam főzni (nem több, a tészta miatt). Ilyen lesz:

Risultati immagini per pasta verza pancetta

Penne, farfalle, vagy bármilyen rövid tészta jó hozzá.

Ezt az alapreceptet lehet brokkolis tésztának is készíteni, vagy bármi más zöldséggel – ld. receptek  alább.

_________________

És végül, hogy a harmadik harmad kelkáposzta sorsa se maradjon rejtély, ebből bacon-ös, kelkáposztás pizzatésztatekercseket csináltam.

Ez az idei ősz kedvence, eredetileg padlizsánnal csináltam többször (isteni), majd pritaminpaprikával, most kelkáposztával.

Itt is sokszor elkészítem a zöldséget egy nappal előtte. Vagy-vagy készítem, nem keverek ennyi ízt, de leírom, hogy melyik zöldséget hogy szoktam csinálni.

Padlizsán: megpucolom, egészen kis kockákra vágom, és egy kis olajon, kevés vízzel (2-3 kanál) és két gerezd fohagymával lefedve megdinsztelem. A leve főjjön el, de ne száradjon ki. Ha megvan, a fokhagymát kidobom belőle.

Pritaminpaprikánál ugyanez, de ahhoz nem adok vizet és többet kell kevergetni, hogy ne égjen meg a héja.

A kelkáposztát szintén olajon, egészen kevés vízzel készítem, de ezt lecsepegtetem utána, hogy ne áztassa majd el a tésztát.

A kelttészta: két főre 20 dkg DURUMlisztet használok. Sokat kísérleteztem mindenféle lisztekkel, de végülis a nyerő a durumliszt, pizzának is, és minden egyéb sós kelt tésztának.

Ezt használom (vagy ha nem ezt, akkor is altamurai durumlisztet lehetőleg)  _ Magyarországon nem tudom, mi kapható, de kiindulásnak maradjunk a durumlisztnél mindenképp:

Risultati immagini per farina grano duro martimucci

2 dkg élesztőt kissé cukros melegvízben felfuttatok.

A lisztbe sót, borsot teszek és kb. két kanál olívaolajat. Az élesztő is mehet bele, majd összedolgozom. Legyen puha, de már ne ragadjon a kézhez. Pihentetni minimum egy órát kell, ha többet sikerül, még jobb.

Ha megkelt, akkor  begyújtom a sütőt 180 fokra (légkeverésessel, sima gázon lehet 200 is). Kinyújtom vékonyra  a tésztát (2 mm legfeljebb). Erre ráfektetek vékonyra szelt füstölt főtt bacon szeleteket. És jöhet rá a zöldség, szépen szétosztva.

Feltekerem (mint a beiglit), és szeletelem (mint a kakaóscsigát). A szeleteket lefektetem egy nagy tepsire, egymástól 1-2 cm-t hagyva. Így hagyom még kelni 10 percet (a melegedő sütő felett).

Kb. fél óra alatt sül meg. Legyen neki egy kis színe… Isteni finom, kívül ropogós, belül meg ott a puha zöldség. (Sajt nem kell bele, nem keverek annyi ízt.)

Salátával főételnek is elmegy, nálunk biztosan.

Hozok majd képet is róla :)) de kb. ilyenek lesznek:

Risultati immagini per girelle salate con verdure

Egyéb zöldéges, tésztás ételek itt: zöldséges tészta és brokkolis tészta.

2016. november 29. at 18:24 Hozzászólás

Tony’s bread

Az angolok felfedezték a panettone-t!

Risultati immagini per panettone

Ugyan néhány helyen már eddig is lehetett Panettone-t kapni Londonban, de inkább csak elvétve. Az idei év viszont meghozta az áttörést: a Food Hall di Selfridges-ben kétszerannyi panettone fogy, mint pudding. A Waitrose-ban 56%.kal többet adnak el belőle, mint tavaly. Olyan népszerű lett, hogy a Sainsbury-ben már van saját “made in Britain” panettone is. Olcsóbban adják, de nem olyan puha tésztájú, mint az olasz.

Itt találtok egy panettone receptet, és itt vannak a variációk a témára. Lehet próbálgatni karácsonyig.

Eredeti cikk itt. 

 

2016. november 28. at 16:43 Hozzászólás

Umberto Veronesi

Risultati immagini per umberto veronesi

A múlt héten, 91 éves korában meghalt Umberto Veronesi, olasz onkológus, politikus.

Hosszú orvosi karrierje alatt nemcsak gyógyított, hanem létrehozta az AIRC-t (Associazione Italiana della Ricerca Oncologica), a Scuola Europea dell’Oncologia (1982), majd az Istituto Europeo dell’Oncologia-t (1991), amelynek sokáig elnöke is volt, és végül a Fondazione Umberto Veronesi-t (2003). Nemzetközi onkológiai társaságokban is dolgozott, ismert és elismert szakemberként.

Legfontosabb újításának az az operációs technika tekinthető, amellyel a mellrákos nők mellének eltávolítása nélkül távolította el a daganatot.

Emellett politikai tevékenysége is jelentős, egy évig egészségügyi miniszter, majd évekig szenátor is volt. Baloldali elkötelezettségűként kiállt az abortusz, az eutanázia, a homoszexuálisok házassága és a könnyűdrogok legalizálása mellett.

Fontos és ismert volt kiállása a vegetariánus étrend mellett, amelyet állatetikai és egészségügyi szempontból is fontosnak tartott. Elítélte a nagyüzemi állattartást és az állatkísérleteket, ugyanakkor többször elmondta azt is, hogy a zöldségekben a nagyüzemi termesztés miatt rengeteg káros anyag van. Sokan hivatkoznak arra is, hogy a rák kialakulását elsősorban az étkezési szokásokhoz kötötte, és minél kevesebb hús fogyasztását tartotta üdvözítőnek.  Ő maga is vegetariánus volt, sok évtizedig.

Nem ellenezte sem az atomerőműveket (Olaszországban nincsenek, különösen az ország földrengésnek kitettsége miatt), sem a szemétégetőket (amelyeket viszont szinte mindenhol ellenez a lakosság).

 

2016. november 14. at 12:14 3 hozzászólás

Népszavazás 2016 – 1. rész

Olasz állampolgárságommal járó szavazói életemet rögtön egy alkotmányról szóló népszavazással nyitom meg. Erős kezdés, nem?🙂

Risultati immagini per referendum costituzionale

A népszavazás igen megosztja a társadalmat, már azokat, akiknek az ingerküszöbét eléri az egyébként komplex és nehezen kommunikálható téma, illetve témák.

Eleve az, hogy az Alkotmányt akarják módosítani, nem mindennapi (nemrég német kollégáknak meséltem, egy emberként kapták fel a fejüket: “micsoda, az ALKOTMÁNYRÓL szavaztok???”).

Legutoljára 2006-ban tartottak alkotmányos témáról népszavazást, akkor a szavazók elutasították a javasolt változtatásokat. Ezek a következők lettek volna: a képviselők számának csökkentése, a kétkamarás képviseleti berendezkedés megszüntetése, a miniszterelnők hatalmának kiterjesztése, Róma autonómiája, a régiók szerepének növelése oktatási és egészségügyi kérdésekben (és egyéb apróbb kérdés). Látjuk majd, hogy néhány kérdés azóta is visszajár – nem jutottak vele dűlőre.

A 2016-os népszavazási kérdés a következő lesz (ugye tudjuk, hogy igen/nem formában kell feltenni egy népszavazási kérdést).

“Approvate il testo della legge costituzionale concernente ’disposizioni per il superamento del bicameralismo paritario, la riduzione del numero dei parlamentari, il contenimento dei costi di funzionamento delle istituzioni, la soppressione del CNEL e la revisione del Titolo V della parte II della Costituzione’, approvato dal Parlamento e pubblicato nella Gazzetta Ufficiale n. 88 del 15 aprile 2016?”. 

Azaz

“Egyetért-e az Alkotmány egyes részeinek a Parlament által jóváhagyott, a(z olasz Hivatalos) Közlöny 88. számában 2016. április 15-én megjelentetett változtatásaival az alábbiakra vonatkozóan: a  paritásos kétkamarás berendezkedés, a parlamenti képviselők számának csökkentése, a CNEL eltörlése, és az Alkotmány II. rész V. cikkelyének módosítása”. 

Ugye, hogy nem egyszerű kérdés? Ráadásul valószínű, hogy nem ugyanazt a választ adnám minden kérdésre külön-külön. Márpedig a népszavazásnál csak egy választ lehet adni.

Vegyük végig a kérdéseket.

A legegyszerűbb és pártolható javaslat a parlamenti képviselők számának csökkentése. Már 2006-ban is téma volt, sokan sokszor előhozzák. Hogy értsük, mennyire fontos kérdés, lássuk az EU-s országokat, hogy állnak képviselőkkel. A lakosság számához képest legtöbb képviselő Máltán van (16,4 minden 100 000 lakosra), majd Luxemburgban (11,2) és Észtországban (7,6). Ezek persze mind kis országok, ezért nem venném Olaszországggal egy kalap alá őket.  Olaszországban ez a mutató 1,6, amivel a 22. helyen áll az EU-s országok között, többek között Dánia (3,2), Egyesült Királyság (2,2), Franciaország (1,4), Spanyolország  és Hollandia (1,3) után. De Németország előtt (0,9), amely a nagy országok között a legkevesebb képviselővel rendelkezik.

Risultati immagini per costo dei parlamentari italiani per cittadino

A következő kérdés az, hogy mennyibe kerül ez nekünk. Nos, az olaszországi parlamenti és szenátusi képviselők költségei a legmagasabbak az EU-ban egy lakosra vetítve.

Íme egy táblázat a fizetésekről:

Risultati immagini per costo dei parlamentari italiani per cittadino

 

De ugye a költségek nemcsak a fizetést jelentik, hanem az egész gépezet fenntartását (a takarítástól a hivatali autókig). Ebben is nagyon bőkezűek vagyunk:

Risultati immagini per costo dei parlamentari italiani per cittadino

Tehát a problémának csak az egyik fele oldódna meg azzal, hogy csökkentenénk a képviselők számát. A következő lépés annak felülvizsgálata lenne, hogy miért kerül egy képviselő nekünk ennyibe… és ha engem kérdeznek, akkor már régesrég meg kellett volna ezt tenni.

 

 

Risultati immagini per cnel

A CNEL eltörlése

A Consiglio nazionale dell’economia e del lavoro (CNEL) egy az Alkotmány által meghatározott szervezet, amely 1957. óta létezik. A gazdasági és szociális törvényhozással foglalkozik. A Kormány, a Parlament két háza és a Régiók konzultatív szervezete, azaz véleményt mondhat ezek tevékenységével kapcsolatosan, gazdasági és szociális kérdésekben. Illetve javasolhat törvényeket gazdasági és szociális területen.

A CNEL egy kisebbfajta parlament, ahol szakszervezeti vezetők, vállalkozók érdekképviseleteinek vezetői és társadalmi érdekképviseleti szervek képviselői vannak.  2011-ig 121 tagja volt, most már csak 64. Évente 8,7 millióba kerül (most már csak),  kb. 50 alkalmazottja van, és egy csodás központja (Villa Borghese) Rómában. Fennállásának 60 éve alatt a CNEL 96 véleményt (pareri) adott ki, 350 megfigyelést és javaslatot (osservazioni e proposte), 270 tanulmányt és összegzést, 90 beszámolót, valamint megtartott 130 konferenciát (ebből egyen én is részt vettem🙂, és 14 törvényjavaslatot nyújtott be.

Miért akarják eltörölni?

Röviden azért, mert sokba kerül, és ahhoz képest kevés eredményt produkál. Az a helyzet, hogy a háború után ez valószínűleg fontos szervezet lehetett, de az utóbbi években logikátlan és felesleges pont nekik pont erre a munkára pénzt adni.

Érdekes még, hogy a kormány egyébként simán eltörölhette volna a szervezetet (egy legge costituzionale-val), de valamiért ez is belekerült az ennél sokkal fontosabb népszavazási kérdések közé.

 

Ennél jóval nagyobb korderejű kérdés a az Alkotmány II. rész V. cikkelyének módosítása

Ez az Alkotmánynak az a része, amely a helyi autonóm szervezeteket határozza meg, azaz a régiókat, provinciakat (megyéket) és a városokat/falvakat. Nem most először módosítanák, már 2001-ben (később népszavazással megerősítve) is változtattak rajta.

Az eddigi változtatások célja mindig az volt, hogy föderálisabb formát adjanak az ország szervezeti berendezkedésének, azaz a pénzelosztási és döntési jogokat a központi állam felől a kisebb egységek felé tolják (régió, megyék). Nagy országról lévén szó, ez fontos, mert egyes kérdésekben (a legfontosabb az egészségügy) azt feltételezik, hogy a helyi szintek jobban tudnak gazdálkodni, közelebb vannak a reális helyi igényekhez, jobban tudják kalibrálni a szolgáltatást. Ez lenne az elmélet….

2001. óta az a helyzet, hogy az adók egy részét megkapják a régiók, és abból jól-rosszul (és nem kizárólagosan csak abból) megoldják pl. az egészségügyi ellátást. Az egészségügyet mondom mindig, mert ez a legfontosabb és legdrágább szolgáltatás, amit nekik kell megszervezni. Viszont a hozzávaló pénz mennyiségéről az állam dönt (adók mértéke), és az állam is szedi be.

Mi ezzel a gond?

Több is. Pl. a régiók és az állam között több per is folyik, mert ugyan a régiók kompetenciája évtizedek óta nő, de a források nagyságáról (mennyi adót fizessen az ember) és beszedéséről az állam gondoskodik. Azaz a régiók egyre több témában egyre több pénzt költenek, de nem a saját pénzükből, hanem az állam által nekik kiutalt összegekből (ami nem feltétlen fedezi a költségeket).

Sok esetben ha nagyon nagy a hiány egy adott régióban, az állam a központi (másra szánt) közös pénzből besegít. Emiatt ha egy adott régió rosszul gazdálkodik, tulajdonképpen úgyis ki lesz segítve, és a rossz munkát végzők nem lesznek megbüntetve. Ennek másik oldalán állnak a jól gazdálkodó régiók, amelyek lakói viszont (akár tudtunk nélkül) besegítenek a rosszabbak fentartásába.

2012. óta szinte minden régióban kipattantak olyan ügyek, ahol a régiós tanácsnokok nem megfelelően használtak fel forrásokat, pl. saját választási célra. És bármilyen furcsa, ezzel a központi állam nem tud mit kezdeni (a tanácsnokok pénzét csökkenteni vagy meghatározni, mire költik), mert a régiós autonómia lényege pont az, hogy az állam nem szól bele a költés struktúrájába.

Gyakorlatilag  minden párt egyetért abban, hogy ez a felállás hibás, és nemcsak a források beszedését, hanem az a fölötti rendelkezést is helyi szinten kellene menedzselni ÉS ellenőrizni.

Ide kattintva találod a folytatást. 

 

 

2016. november 7. at 14:56 1 hozzászólás

A firenzei árvíz – 1966.

Firenzealluvione(Az 50. évforduló kapcsán újra kiteszem a bejegyzést).

Az egyébként viszonylag kicsi és nyugis Arno már több ízben is elöntötte Firenzét. A legkorábbi emlék az 1333-as pusztító árvízhez kötődik, ott még a Ponte Vecchio-t is elvitte a víz, amit csak 12 év elteltével építették újjá abban a formában, ahogy ma mi is ismerjük.

Nagy árvíz volt még 1557. szeptember 13-án, 1844. november 3-án, valamint a ma évfordulós 1966. november 4-én is (érdekes, hogy itt összel van a nagy áradás, nem tavasszal? Valaki szakember tud erről mondani valamit?).

Ez utóbbiról találtam néhány érdekes információt a neten.

A tények (wikipedia cikk itt):

A megelőző hetekben folyamatosan és sok eső esett. Szerencsére november 4. akkor még nemzeti ünnep volt (a világháború végére emlékezvén), emiatt viszonylag kevés áldozata volt az árvíznek.

Éjjel 2h30: az Arno kilép a medréből, elönti Gavinana-t és Oltrarno-t, majd utána egymáss után a Firenze környéki városokat/falvakat .

5h00: a Ponte Vecchio aranyművesei (csak őket értesítették az érkező árról) kimentik az értékeiket.

6h40: az Arno betör a partján található Nemzeti Könyvtárba és a Santa Croce templomba.

12h00: hat méteres a víz, a központ egy merő sárlavina, a polgármester, Bargellini segítséget kér a kormánytól. Addigra a prefektúra már többször jelezte, hogy nem tudják megoldani egyedül a mentést, de eleinte a minisztérium kivárni látszott. A katonákat hivatalosan aznap éjjelre vetették be (nem mellesleg az apósom is – katonaként – mentést irányított, később ki is tüntették őt, mert több embert megmentett).

Alluvione_di_Firenze_Piazza_storica_inondata_73081Az egyik rejtélye a firenzei árvíznek, hogy viszonylag kevés halálos áldozata volt (ld. a szabadnap, amiről fent írtam). Mivel ez a szám nagy ellentétben állt azzal, amit a helyiek a saját szemükkel láttak (néhol a második emeleti lakásokig felért a víz), valamint a hatóságok tartózkodtak a pontos számokról beszélni, egészen hamar összeesküvés-elméletek születtek arról, hogy mennyien haltak meg a vonatállomás alatti aluljáróban. Annál is inkább, mert sok elöntött boltból kiúsztak a próbababák, amit távolabbról nézve nem lehetett megkülönböztetni a holttestektől. Csak nemrégiben sikerült egy alapítványnak megtalálni és publikálni egy hivatalos jelentést 1966-ból, mely szerint 34 személy veszett oda az árvízben.

Nagy veszteséget szenvedett továbbá a Nemzeti Könyvtár anyaga és a belváros múzeumai. Több ezer középkori kézirat, és Cimabue Crocifisso című festménye semmisült meg (ez utóbbi 80%-a, annak ellenére, hogy mindent megtettek a restaurálásáért).  A keresztelőkápolna Paradicsom kapuját benyomta a víz, és a becsapódástól több Ghiberti által készített alak leesett.  Az Uffizi képtárban is több mű megrongálódott, megsemmisült.

A műveket menteni érkeztek a világ több részéről fiatalok – ez egyébként az első ilyen nagymértékű spontán mozgósítás a 20. században a fiatalok körében -, akik puszta kézzel ásták ki a sártemette műveket, és próbálták biztos helyre vinni. Angeli del fango / A sár angyalai néven ismertek, honlapjukon több információ is megtalálható.

Risultati immagini per alluvione firenze 2016

Risultati immagini per alluvione firenze 2016

2016. november 7. at 5:52 Hozzászólás

Milánói magyarok

Ha angoltanárt vagy jógaoktatót  kerestek a gyerekeknek, keressétek Zsófit. Felnőtteknek magyart is tanít (ha rá tudjátok venni olasz párjaitokat :)))))

Elérhetőség:

Kuttor Zsófia – magyar nyelv tanítása olaszoknak / skype-on is, magyar korrepetàlás és angol gyerekeknek, gyerekjóga oktató. Milánó. Mail: qzsofi@yahoo.com

2016. október 26. at 12:11 Hozzászólás

Régebbi bejegyzések


Kategória

Csatlakozz a 218 követőhöz

Mikor volt?

2016. december
h k s c p s v
« nov    
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031