Kultúra

Tíz olasz törvény a nőkért – 2. rész

Az előző rész itt található.

7) Egyenlőség a munka világában (2010)

Azonos munka mellett azonos bér jár a nőknek is, ez a 2010-es 5-ös törvény lényege. Ha diszkrimináción kapják, a munkaadó 50 000 euróig terjedő büntetést kaphat, és 6 hónapos börtönbüntetést.

Ebben a törvényben sok másról is szó esett, amelyből mindent azóta sem sikerült megvalósítani:

  • adókedvezmény a flexibilis munkaórát lehetővé tevő cégeknek
  • a “gyed” után könnyebbe legyen visszatérni a munkába
  • támogatás a női vállalkozóknak
  • szankciók a szexuális zaklatás elkövetpk ellen és a munkában diszkriminatív eljárást alkalmazóknál

8) Női kvóta a cégek igazgatótanácsában (2011)

A tőzsdén jegyzett cégekre vonatkozik a törvény, mely előírja, hogy az igazgatótanácsokban legalább 1/3 arányban legyen képviselve mindkét nem. Ugyanez érvényes a közhivatalok ellenőrzését bíró cégekre is (P+P és hasonló konstrukciók)

9) Stalking (2009) és a nők elleni erőszak (2013)

2009-es a zaklatást (stalking) bűncselekményként elismerő törvény, mely szerint ez az erkölcsi szabadság elleni bűntett.

2013-ban aztán végre külön bűncselekményként ismerik el azokat a nőgyilkosságokat, amelyeket a volt vagy jelenlegi férj/partner követ el. Ha mindez egy kiskorú jelenlétében történik, vagy terhes a bántalmazott nő, akkor 1/3-dal több a büntetési tétel. Rajtakapás esetén azonnali letartóztatást is jelent.

10) További, a nők helyzetét javító törvények

1950-ben mondja ki a törvény, hogy a gyerek egy éves koráig nem lehet elbocsátani a nőt, illetve hogy a szülés után anyagi támogatás jár a nőnek.

1956-ban elrendelik a nők és férfiak egyenlő bérezését, majd 1963-ban eltörlik az egyedülállók plusz juttatásait a munkaszerződésekben “clausole di nubilato”.

1971-ben törvény írja elő, hogy a falvak és városok kötelesek bölcsődét és általános iskolát működtetni.

1987-től a vállalkózó nőknek is jár a gyed, 1998-tól a munkanélkülieknek is (ezek sajnos mind alacsonyabbak, mint a rendes munkaszerződéssel dolgozóké).

 

Kultúra

Tíz olasz törvény a nőkért – 1. rész

Nem is olyan régen (1968 előtt) a férjét megcsaló olasz nőt törvény büntette, ja, és válni sem lehetett. Az elmúlt 70 évben azért szerencsére fejlődött a társadalom, és javult az olasz nők helyzete. Alább a 10 legfontosabb törvény, amely a nők jogait vitte előrébb.

Risultati immagini per donne italiane

1) Az aktív és passzív szavazati jogról (1945 és 1946)

Erről egy hosszabb bejegyzést is találtok itt.

2) A közalkalmazottként való munka lehetősége (1963)

1947-ben kezdett el az alkotmányozó parlament arról gondolkozni, hogy a nők is lehetnének-e bírók. Hogy lássuk, honnan indultak, íme egy képviselő, Antonio Romano felszólalása ezügyben:

“A nő maradjon a ház királynője, hiszen minél inkább eltávolodik tőle, annál inkább szétesik a család. Minden tiszteletem a nők szellemi képességeié, de nem gondolom, hogy nem alkalmas a bíráskodás nehéz művészetére. Ehhez nagy kiegyensúlyozottság kell, és a nőknél ez fiziológiai okok miatt nincsen mindig meg. Az a véleményem, hogy a nőknek otthon a helyük.”

1963-ban a 66 sz. törvénnyel nyílik meg a nők előtt az út a köznek dolgozni (ai pubblici uffici ed alle professioni). Természetesen a versenyvizsga rendszerében, amelyet első alkalommal 5647 résztvevőből csak 8-nak sikerült teljesítenie (0,14%). (A versenyvizsgáról érintőlegesen írtam a tanárok helyzetéről szóló bejegyzésben)

Ma 8678 bíróból több mint 4000 nő, kb. 46%. A versenyvizsgákat általában nagyobb számban nyerik a nők, mint a férfiak.

3) Válás (1970)

Azaz egészen 1970-ig nem volt lehetséges válni. A törvény által bevezetett válási eljárás 5 évig tartott, ezt csökkentették 3-ra 1987-ben.
Amikor 1970-ben törvényt hoztak a válásról, a kereszténydemokraták (és az egyház) aktívan tiltakoztak ellene. Emiatt 1974-ben népszavazást is tartottak a kérdésről, amelyben a válás mellett szavazók győztek.

A válás után a pénzkereső félnek továbbra is el kellett tartani a pénzkereső tevékenységet nem végző felet (a nőket), emiatt továbbra sem volt egyszerű a válás, illetve olyan szempontból mégis a nőket védő intézkedés volt, hogy elismerte az otthon végzett fizetetlen munka értékét és válás esetén forintosította (azaz lírásította) azt.

4) A családjog reformja (1975)

Ez a törvény mondja ki a házasfelek közötti egyenlőséget a törvény előtt (azelőtt a férfi rendelkezett minden joggal maga és felesége felett). Ezzel együtt az apa teljeskörű hatalmát megosztotta a két szülő között (ezt ma szülői felelősségnek hívják – “responsabilità genitoriale”). Rendelkezett arról, hogy a házaspárok eldönthetik vagyonmegosztással vagy külön vagyonnal szeretnének a házasságukban élni. És módosította a válás szabályait is (hogy pl. a férfi félrelépése is oka lehet a válásnak). Egyben ez a törvény engedte le a nagykorúság korhatárát 21-ről 18 éves korra.

5) Abortusz (1978)

A híres 194-es törvény tette lehetővé a nem kíván terhesség megszakítását.

6) Becsületgyilkosság és a “helyrehozó házasság” eltörlése (1981)

A ’80-as évekig becsületbeli ügyből kifolyólag elkövetett gyilkosságot nem büntette szigorúan a törvény. Ez elsősorban szerelmi, megcsalási és egyéb családi “sértések” esetére vonatkozott.  A gyakorlatban pl. csökkentették annak a férjnek (vagy feleségnek) a büntetését, aki megcsalás miatt ölte meg a házastársát, vagy “paráznaság” miatt gyerekét, testvérét.

Ugyanebben az évben eltörlik végre a “helyrehozó házasságot” is, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy ha egy férfi megerőszakolt egy nőt, akkor ha utána el is vette feleségül, elkerülte a büntetését (horror!).

Forrás.

Kultúra

75 éves az olasz nők szavazati joga

1945. január 30. – a Minisztertanács megszavazza az olasz nők szavazati jogát, amely azonban nem vonatkozott a 21 évesnél fiatalabbakra és a “nyilvánosházakon kívül dolgozó” prostituáltakra.

A 2. világháborúból éppen ocsúdó és még nagyon monarchikus szemléletű Olaszországban vagyunk, Európában (és persze a világon) még nem sok olyan ország van, ahol a nők szavazhatnak. Ezt a modern és előremutató döntést Togliatti (a Kommunista Párt képviselője) és De Gasperi (a Kereszténydemokrata Párt képviselője) indítványára hozza meg a Minisztertanács.

Egy évvel később kiterjesztik ezt a jogot, és a nők nemcsak választók (aktív szavazati jog), hanem választhatók is lesznek (passzív szavazati jog).

cittadine

Előzmények

Nem 1945-ben kezdődött ez a történet, hiszen 1919-ben a Fasci di Combattimento (Mussolini által alapított fasiszta párt) a San Sepolcro-i Programban már említi, hogy a nőkre is ki kellene terjeszteni a szavazati jogot. Mussolini maga már gondolkozott arról, hogy megteszi, első ként az adminisztratív (helyi) választásokra vonatkozóan (első lépésben azért csak erre, mert így kevesebben kifogásolnák, mintha egyben a politikai választásokra is szólna a jog). De aztán Mussolini idejében ebből nem lett semmi, csak egy általános (férfi) szavazati jog-reform 1928-ban.

Később, 1943-ban a Kommunista Párt megalapította a Gruppi di Difesa della Donna e per l’Assistenza ai Volontari della Libertà csoportokat (Nők védelme és a szabadság önkénteseinek segítése csoportok). Ezek tagjai olyan nők voltak, akik a háború ellen tüntettek, a nehéz helyzetben lévő családokat és a partizánokat segítették.

1944-ben Rómában megalakult az Olasz Nők Egyesülete (Unione Donne Italiane), amelybe beszervezték ezeket a védelmi csoportokat is, és amelyből később kinőtt az Olasz Nőközpont (Centro Italiano Femminile).

Érdekes, hogy mindezeket a tömörüléseket mindkét politikai oldalról támogatták, mind a kommunisták, mind a vallásos jobboldalt képviselő kereszténydemokraták, talán ezért is sikerült a törvény keresztülvinni.

A nőszervezetek természetesen támogatták később a Togliatti-De Gaspeti törvényjavaslatot, amely aztán Bonomi törvényként lett ismert (ő volt a minisztertanács elnökeként az aláíró). 

A január 30-ai aláírást követően február 1-jei dátummal kelt törvény (decreto legislativo luogotenenziale n. 23) adta meg formálisan is a jogot.

Szintén érdekes, hogy a papság is nyitott volt a szavazati jog megadására – ’45 októberében XII Pius pápa is ebben az értelemben nyilatkozott. 

Az első fázisban tehát még csak aktív választási jogot kaptak a nők (szavazhattak), majd egy évvel később lettek választhatók (ha legalább 25 évesek voltak).

Az első helyhatósági választások, ahol a nők is szavazhattak 1946. márciusában voltak, az első politikai választások 1946. június 2-án. Ez a nagyon híres választás, ahol a egyrészt megválasztották a fasiszta rendszer utáni alkotmányozó többséget, illetve eldőlt (nagyon minimális különbséggel), hogy Olaszország monarchia vagy köztársaság legyen 

Az alkotmányozó parlamentbe 1946-ban 21 nő került be.

 

Érdekesség

1946. jún. 2-án a Corriere della Sera egy újságcikkben azt kérte a nőktől, hogy rúzs nélkül menjenek választani, ugyanis amikor a boríték zárásához megnyalták a papírt, maradhatott volna olyan nyom, amiből beazonosíthatól lehettek volna. Márpedig a szavazatot zárt borítékban kell leadni, amin semmilyen megkülönböztető jel nem szabad, hogy maradjon.

Forrás itt.

Infrastruktúra, Zöld szemmel

Zöld témák – a szemét

Tegnap az EU új kormánya bejelentetteaz európai green deal – európai zöld megállapodás programját, amely egyes elemzők szerint Európa “ember a holdon pillanata”, azaz igen jelentős, még ha egyelőre inkább csak szimbolikus gesztusa. 2019-ben mindenesetre felerősödött a klímaváltozás következményei miatt aggódó csoportok hangja, olyannyira, hogy ezt már az európai “kormány” sem hagyhatja figyelmen kívül.

De hogy áll Olaszország ebben a kérdésben? 

Risultati immagini per rifiuti

A sok aspektusból először a szeméttermelésről írnék. 

Alapvető élményem, hogy bármely bevásárlásból hazaérve csak a kipakolásnál a megvárásolt cucc negyede, harmada egyből a szemétbe megy. Mindenkinek megvan, hogy ha egy tubus fogkrémet akar venni, akkor leemel a polcról egy celofánnal összefogott kétdobozos csomagolást, ahol a két papírdobozban két tubus található. Ha nincs szerencsénk, akkor a celofánon még van valami ráragasztott reklám/akció/bón is. Ennek nagy része egyből szemétbe megy.

Ilyesmire gondolok:

Risultati immagini per dentifricio confezione

Persze, az ember legyen tudatos, de az van, hogy rengeteg termékből, rengeteg márkából egyszerűen nem találunk olyan csomagolást, ami kevesebb szemetet jelentene. Nyilván reklámcélokból van rajta, meg hogy “szebb, kivánatosabb” legyen a termék. És azért lehetséges, mert e pillanatban a termelő nem fizeti meg a termékéből keletkező szemét kezelésének árát (vagy csak részben). Ez egy olyan rejtett költség, amit a fogyasztó fog megfizetni (részben a szemétszállítás díjával, részben pedig simán az adójából szemétkezelésre szánt pénz képében). Éppen ezért nagyon nehezen tudja eurósítani, hogy mennyibe kerül az neki, hogy ennyi csomagolással veszi meg az adott terméket.

Akkor a költségekről néhány szót

Egy 2017-es tanulmány (Rapporto sui rifiuti urbani di Ispra) szerint:

  • a lakossági szemétkezelés teljes éves költsége 10,209 milliárd euró volt 2016-ban. (2005-ben 7,288 milliárd volt, azaz hatalmasat nőtt néhány év alatt).
  • A tonnánkénti ár 2016-ban 333 euró. Az egy lakosra jutó költség 167 euró (délen jóval több, mint északon, de most vegyük az általános olasz statisztikákat).
  • A szemétkezelés költségének nagy részét a szemátszállítási díjból fedezik (tari). 2016-ban a tari a költségek 98,9%-át fedezte. Ez az adó néhány éve létezik, pontosan azért hozták létre, hogy dedikáltan erre befizetett adóeurókból kezeljék a szemétkérdést. Egyébként sokan panaszkodnak is arra, hogy milyen sokat fizetnek, pedig nyilván előtte is ki kellett fizetni ezt a költséget, csak akkor az általános adókból tették, így rejtve maradt a fogyasztó előtt. 
  • Minden állampolgár 165 eurót költ egy évben erre – megint csak átlagosan. 
  • Általában véve olcsóbb a szétválogatott szemét kezelése, mint a nem differenciáltan gyűjtötté (178,4 euró/tonna szemben 284,5 euró/tonnával).
Risultati immagini per rifiuti
Sajnos elég gyakran találkozunk ezzel a képpel a szemétgyűjtők környékén.

Na de mennyi szemetet termelünk egyáltalán? 

Az EU-ban a teljes szemétmennyiség (2,5 milliárd tonna) kb. 10%-át termelik a háztartások – de mégis a legsokfélébbek (azaz a legnehezebben kezelhetők) a változatos összetételük, eredetük miatt.

2005 és 2016 között a fejenkénti megtermelt szemét mennyisége 7%-al csökkent az EU-ban. Természetesen nem egységesen mindenhol. Dániában, Németországban, Görögországban, Máltán és Csehországban csökkent, míg Nagy Britanniában, Magyarországon, Spanyolországban, Romániában és Hollandiában nőtt a szemét mennyisége. Ezzel együtt az egy főre eső szemétmennyiség még mindig magasabb Dániában, Cipruson,  Máltán és Hollandiában, mint Romániában, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában. Ez általában attól függ, mennyire fogyasztói / gazdag az adott társadalom.

Olaszország fejenként 497 kg szemetet termel egy évben, ezzel az EU átlagában van.

Az alábbi  listában azt is látjuk, hogy mennyit hasznosítanak ebből újra (percentuale di riciclo e compostaggio) és mennyit égetnek el (percentuale di smaltimento)

szemet 1

szemet2
Forrás itt

Mit kezdünk a szeméttel? 

A legjobb persze az lenne, ha meg sem termelnénk a szemét nagy részét – hiszen bármit kezdünk vele UTÁNA, az energia és pénz (ne andalodjon el senki, hogy milyen ügyesen újrahasznosítjuk).

Ez persze utópia, ezért van egy hierarchia a szemétkezelésben (amit az EU szabályoz):

  • megelőzni a szeméttermelést,  illetve újrahasznosítani: mielőtt kidobjuk a terméket, probájuk meg másként felhasználni.
  • recikláljuk. Idetartozik a komposzt is. Az alapértelmezés (sokan kritizálják) szerint idetartozik az is, amikor az elégetett szemétből pl. hő lesz, amit felhasználunk.
  • lerakás és megsemmisítés az utolsó a listában. 

Az EU- statisztikákszerint a 2016-ban a városi szemét 47%-át recikláltuk. Hatalmas különbségekkel az egyes országoknál:

  • A megsemmisítés szinte nem is létezik északon (Belgium, Hollandia, Svédország, Dánia, Ausztria, Finnország), itt leginkább reciklálják és hőt termelnek belőle. 
  • Németország és Ausztria a legtöbbet recikláló ország.
  • A kelet-, és dél-európai országok sajnos a lerakás mellett vannak  (Málta, Ciprus, Románia több, mint 80%-ban; Magyarország, Horvátorszég, Lettország, Szlovákia, Bulgária több, mint 60%-ban; Spanyolország, Csehország és Portugáliakb. 50% mértékben).
  • A többiek (Észtország, Luxemburg, Franciaország, Írország, Szlovénia, Olaszország, Nagy Britannia, Lengyelország) kb a szemét 1/3-át larakóba teszik, és kb. 40%-át újrahasznosítják (égetéssel is).  
Folyt. köv.
Infrastruktúra

Levegőcsere

Piante tropicali per rigenerare l'aria in un supermercato: il primo esperimento a Firenze

Firenze Novoli részén egy coop szupermarketben érdekes technikai “újítással” szeretnék a levegő minőségét javítani. A szupermarket területén egy miniüvegházba trópusi növényeket telepítettek (a banántól a fikuszik), és innen a növények által termelt oxigént egy csőrendszeren át kivezetik az üzlet légterébe, amivel a természetes légtisztítást szeretnék biztosítani.

A “levegőgyár” nemrég kezdte működését, és egyelőre hat hónapra tervezik. A Firenzei Egyetem és egy spin-off vállalkozás üzemelteti és hat hónap után kiderül, hogy a ráfordítás megérte-e.

Aki kíváncsi rá, a San Donato bevásárlóközpontban találja, az egyik legszebb coop áruházban.

Cikk itt.

Mindennapok

Ha Olaszországban élnél….

Mert sokan vágyakoznak Magyarországról Olaszországba élni. A határátkelő blogon megjelent poszt adta az ötletet, hogy akkor nézzük, mivel számolhatna egy otthonról ide vágyakozó (szigorúan csak statisztikailag, azaz az egyéni életút ettől teljesen eltérő is lehet).

Ha Magyarország helyett Olaszországban élnél, akkor

64.94%-kal több esélyed lenne, hogy munkaknélküli legyél
6.57 évvel tovább élnél
3.1-szer több pénzt költenél az egészségügyre
49.49%-kal többet keresnél
66.2%-kal több olajat fogyasztanál (gondolom olívát)
7.48%-kal több szabadidőd lenne
52.46%-kal kevesebb valószínűséggel kerülnél börtönbe
36.74%-kal több elektromos áramot fogyasztanál
70.37%- kal kevesebb esélye lenne, hogy gyilkosság áldozatává válsz
29.15%-kal többször szembesülnél társadalmi osztálykülönbségekkel
34.97%-kal kevesebb valószínűséggel haláloznál el gyerekkori betegségben
de háromszor nagyobb lenne az esélye, hogy aids-es/HIV fertőzött leszel
4.54%-kal kevesebb gyereked lenne.
Vállalnád? 🙂
Firenze

Firenze a parkolási büntetés rekordere

6 millió euró. Ennyit szeretne beszedni Firenze városa 2019-ben a parkolási büntetésekből. Valamivel többet, mit tavaly (jellemzően minden évben nő egy kicsit az összesített büntetési összeg). Csak Milánóban szabnak ki ennél többet, de ott 3,5-szer többen is laknak. Ez azt is jelenti, hogy egy firenzei lakos éves átlagban 129 eurónyi büntetést fizet rossz helyen parkolásért. 

Firenzében csak a büntetések 10%-át kapják a turisták, a többit a firenzei és környékbeli lakosok fizetik (akik gyakran munkábajáráshoz használják a rossz helyen parkoló autót).

A turistáknak fontos infó, hogy most már akkor is ki kell fizetni a büntetést, ha Magyarországra érkezik utánunk, hiszen államközi megállapodás van arról, hogy behajtják a nemfizető polgároktól, méghozzá kamatostól.

Turistáknak sosem árt az ismétlés:

  • a kék vonal a fizetős parkoló (hogy mikor és mennyit kell fizetni, általában egy (olasz nyelvű) tábla jelzi
  • fehér vonal – helyi lakosoknak fenntartott hely
  • sárga vonal: mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkezőknek

Aki pedig pl. kirándulni jön Firenzébe, annak az alábbi helyen érdemes hagyni a kocsit – akár egész napra: 

  • parcheggio Villa Costanza – onnan a villamos (tramvia) hoz a belvárosba. Az első fél óra ingyenes, majd a második félóra 50 cent. 1-4 órás parkolás 2 euró, 4-10 órás parkolás 5 euró, 10-24 órás parkolás 7 euró.
  • parcheggio scambiatore Viale Guidoni – innen is villamos visz a belvárosba. Itt hajnal 5 órától hajnal 2 óráig 1 euró/óra a díj, míg éjszaka 2 és 5 óra között félóránként 4 euró. 

Risultati immagini per multa parcheggio residenti

Étel - ital

Nesos, a tengeri bor

Tegnap mutatták be Firenzében a boripar legújabb találmányát, a “tengeri bort”. Persze nincs új a nap alatt, hiszen az alapötlet a tenger fenekén talált 2500 éves terrakotta boramfórákból jön.

Az eljárás lényege, hogy a szőlőt 5 napig kb. 10 méteres mélységben, fonott kosarakban a tengerben tartják. Ezzel a sós víz megtisztítja a szőlőmagok felszínét, és elősegíti, hogy utána  a napon gyorsabban aszalódjanak. Mivel a szőlőszemekbe így só kerül, elkerülhető a szulfátok használata, és egyéves palackos érlelés után teljesen természetes, mindenmentes bort kapunk.

A kísérletet Elba szigetén végezte az Arrighi cég (Azienda Agricola Arrighi),  a Milánói egyetem segítségével.

2018-ban 40 üveg NESOS bort készítettek, 2019-ben ennél biztosan több lesz.

 © ANSA

Infó itt. 

Kultúra

Gianni Rodari

Emlékezzünk meg az olasz gyermekirodalom egyik legnagyobb szerzőjéről, Gianni Rodari-ról, annak szomorú apropóján is, hogy éppen ma hagyott itt minket, az egyik legnagyobb magyar gyermekpszichológus, -pedagógus, Vekerdy Tamás.

Gianni Rodari  (eredeti nevén Giovanni Rodari, Omegna 1920. okt. 23-Róma, 1980. ápr. 14.) író, pedagógus, újságíró és költő volt. Gyermekirodalomra specializálódott, olaszként egyedül nyerte el a Hans Christian Andersen díjat 1970-ben. A képzelet grammatikája: bevezetés a gyermeki történetalkotás művészetébe (Grammatica della fantasia, 1973) című fő művének köszönhetően a történetmesélés egyik legnagyobb teoretikusaként tartják számon. 

Apja korai halála miatt északra költöző anyja 11 évesen egy katolikus szemináriumba adta Sevesoban, de mivel hamar kiderült, hogy nem az a fiú útja, 1934-ben tanítóképzőbe íratja. Azt elvégezvén magántanító lett egy Németországból ide menekült zsidó család gyerekei mellett, majd nem sokkal később belekezdett egy nyelvi fakultásba, amit elég hamar ott is hagyott. Ezután iskolákban tanított, ahol rájött, hogy akkor szórakoztató az iskola, ha a gyerekek használhatják a képzelőerejüket.

A 2. világháború alatt illegalitásba vonul, és belép az olasz Komunista Pártba. Az ország felszabadulása után újságírói karrierbe kezd. Közben álnéven néhány népi legendát és mesét publikál. 1947-től a milánói L’Unitá lapban a Domenica dei piccoli (gyerekek vasárnapja) rovatot vezeti.

1950-ben Rómába költözik, ahol a Pioniere című gyerekújságot készíti. 1951-ben a Vatikán kiközösíti, mert megírja a Il manuale del Pioniere című pedagógiai könyvét.

1953-ban megalapítja az Avanguardia című újságot, az olasz kommunista ifjúság lapját.

Innentől kezdve rengeteg újságnak bedolgozik, mindig gyerekkekkel kapcsolatos témákban, rubrikákban. Majd 1968-től több könyvet is publikál.

Magyarul megjelent könyvei: 

  • Il romanzo di Cipollino (1951) – Hagymácska története (1956)
  • Gelsomino nel paese dei bugiardi (1958) – Jácint úrfi a füllentők birodalmában (1963)
  • Favole al telefono (1962) – Halló, itt apu mesél! (1966)
  • La torta in cielo (1965) – Torta az égen (1972)
  • Gip nel televisore (1968) – Beleestem a tévébe (1976)
  • Meséld te a végét – Tante storie per giocare
  • La Grammatica della Fantasia; introduzione all’arte di inventare storie (1973) – A képzelet grammatikája: bevezetés a gyermeki történetalkotás művészetébe (2001)

Életműve hozzájárult az olasz gyermekirodalom megújításához, és sok más országban is sikeres volt. A Szovjetunióban rajzfilmet készítettek Cipollino (Hagymácska) című művéből, Olaszországban pedig a La freccia azzurra (Kék nyíl) című könyvéből.

 

100 Gianni Rodari

Jövőre, születésének 100. évfordulójára egy 100 programból álló sorozattal emlékeznek meg róla. Az egy éven át tartó programok 2019. október 23-án indulnak.

A “100 Gianni Rodari” programja itt található: https://100giannirodari.com/

Kultúra

Az olaszok genetikai változatosságáról

Tudjátok, vannak a filmekben – meg a mi képzeletünkben – azok a “tipikus olaszok”: fekete fürtös haj, világító szem, nem túl magas, inkább filigán termet (férfi) és sötét haj, szem és bőr, apró termet, homokóra alak (nő). Olyan álmodoznivaló típusok, nem?

Aztán leszáll a repülőd egy random városban Olaszországban, és ezekből a típusokból pont egyet sem látsz, vagy csak nagyon hosszas keresés után… minket átvágtak! :)))

Risultati immagini per diversità genetica italiani

Át bizony, hiszen a valóság ennél sokkal, de sokkal változatosabb.

Ahogy egy, a Pisai, Bolognai, Cagliari és Római Egyetem által összedobott kutatás is megállapította, a genetikai változatosság igencsak nagy errefelé, Európában a legnagyobb (ha az olasz születésű népességet nézzük).

Az anya által átadott genetikai jellegzetességek tekintetében (DNS szinten) akár 30 szorosa is lehet a genetikai változatosság, mint a legkevésbé kevert népességű európai országokban (és hivatalosan idesorolják Portugáliát és Magyarországot is). A különbségek ráadásul nem az észak-déli tengely mentén jelennek meg, hanem gyakorlatilag mindenhol kimutathatóak, akár a szigeteken is.

Journal of Anthropological Sciences-ben megjelent kutatás 57 közösséget vizsgált a városlakóktól a szigetlakókig (pl. Grecanici, Arbereshe délen és Ladini, Cimbri az Alpok keleti részén).

Az olasz népesség nagy diverzitása több okra vezethető vissza, kezdve a prehisztorikus eredettől, a gyakori és számos ókori és  középkori népvándorlásig, amely a germán népektől a közép-európaiakon át a mediterráneumban jellemző típusokig (akár arabok) szinte mindent felölel.

Hiszen éltek itt – még a rómaiak előtt – az italikus populációk (etruszk, ligúr, euganei, reti, camuni, sicani, szárdok, umbrok), aztán a Magna Grecia idején ógörög népek, majd jártak erre frankok, lombardok, gótok, bizánciak és arabok… meg még sokan mások.

Az olasz nép ennek a nagyon gazdag mozaiknak eredménye.

A kutatás vizsgálta az Appeninek egyes részein zárványként (genetikailag és nyelvileg is) megmaradt csoportokat is, és érdekes adatokat talált – pl. hogy az Alpi Apuane-n lakókban genetikailag kimutathatóak a ligúr törzsek hagyatéka (és itt. ie. 100 körülről beszélünk).

Ahogy az egyik kutató elmondta: “a mi célunk az, hogy a tudományos és kulturális bizonyítékokból kiindulva – amely két aspektust sosem lehet egymástól elválasztani – hassunk a mindennapjainkra, pl. arra, hogy hogyan kezeljük a faji különbözőséget. Ahelyett, hogy nemi, bőrszínbeli, származásbeli különbségekkel megbélyegzünk másokat, inkább azon gondolkozzunk, hogy milyen gazdagságot hozott ez az országnak.  Az olasz nép éppen hogy a nagy keveredésnek hála volt képes kiemelkedő dolgokra. Ezzel együtt még közülünk is kevesen tudják, hogy ma a törvény 12 nyelvi kisebbséget ismer el, és ezek közül legtöbben a középkorban érkeztek az ország területére, pl. albán és horvát eredettel.”

Akinek kedve a van a teljes tanulmányhoz, innen töltheti le.