Infrastruktúra, Mindennapok

Iskolaválasztás

Mostanában hogy egyre több a kiköltöző magyar család, így több fb-os csoportban, itt-ott kérdezik, hogy adott helyen melyik iskola a jó.

Nost ez annyira másként működik itt Olaszországban, hogy írok egy kicsit erről.

Otthon mi ahhoz vagyunk szokva, hogy ha nem a környék legjobb általános iskolába íratod be a gyereked, akkor kész, tönkremegy az élete, nem fog jó egyetemre járni és egyébként is. Nem beszélve a felvételikről a középiskolába, a megőrülő szülőkről, hogy kibogarásszák, hova és hogyan lehet bejutni.

Na ez itt egyáltalán nincsen. Az iskolarendszernek nem célja, hogy versenyeztesse a gyerekeket, és nem gondolják, hogy 5-10-12 évesen már tudnia kell, hova fog járni, mit fog tanulni, ha nagy lesz. Lényeg, hogy a gyerek járjon suliba, és lehetőleg szeresse.

Mivel az igazgatónak nulla beleszólása van abba, ki fog nála tanítani abban az évben, nincsen olyan, hogy egy iskola elcsábítja a jó tanárokat.

Zárójelben:

Szóval általános iskolába a gyerek oda fog járni, ahová tartozik a megadott lakcím alapján. Az iskolák színvonala régión belül nem nagyon különbözik, alapvetően arra törekszenek, hogy minden gyerek jól érezze magát és abszolválja, amit kell. Nem egy kimondottan poroszos rendszer, magyar szemmel néha túl megengedő is.

A középiskolákba sincsen felvételi, ha nagyon nagy a túljelentkezés, akkor kisorsolják, ki járjon oda. Nagyon más, mint a magyar szemlélet: a gyereknek joga van tanulni, azt, amit szeretne, az iskola meg próbálja őket úgy nevelni, hogy jól érezzék magukat.

Ha külföldiként ideérkezel, és beíratod a gyereked az illetékes iskolába, akkor látni fogod, hogy nem lesz nyelvi előkészítő, simán be fogják őt tenni a korának megfelelő osztályba. Mivel külföldi, némi nyelvi plusz tanári támogatásra is jogosult lesz, de azt is az iskolában kapja. Hagyják a maga iramában nyelvet tanulni, legfeljebb ha teljesen értékelhetetlen lesz az az éve, akkor újrajárja majd azt az osztályt, ami nem szégyen, egyszerűen csak az ő komfortját szolgálja.

Az iskola törekszik (és köteles) a szülőkkel való együttműködésre, ha bármi hátrányos helyzete van a gyereknek (akkor is, ha pl. külföldi és nem beszél olaszul), akkor főleg mindent a szülőkkel egyeztetve csinálnak (támogató tevékenységek stb).

Később sem lesz versenyeztetés. Ugyan most már egyre több egyetemi szakra van felvételi, ez a TOLK nevű (fevételi) dolog olyan, hogy akár havonta megírhatja a gyerek, és online otthonról csinálja. Aztán ha megugorja a megfelelő szintet, mehet beiratkozni az egyetemre. Nem egy ráparázós, hosszas felkészülést igénylő dolog. Egy-két kivétel van, pl. az orvosi kar, oda nehéz bejutni, ha nem valami olyan középiskolába járt a gyerek, ahol volt rendesen biológia és kémia.

A témáról itt találtok egy hosszabb lélegzetű beszélgetést velem a Csomópont podcastban.

Szólj hozzá!